1% tőled, 100% tőlünk Ajánld adód 1%-át idén a Magyar Helsinki Bizottságnak, hogy minél többeknek tudjunk segíteni!

Malála Júszafzai: mit érdemes tudni a Nobel-békedíjas emberi jogi aktivistáról?

Minden idők legfiatalabb Nobel-békedíjasa: 17 évesen kapta meg az elismerést. A pakisztáni „kislány” akkor már évek óta küzdött a lányok, asszonyok tanuláshoz fűződő jogaiért. Túl volt már egy merényleten is, amelyben a tálibok megpróbálták meggyilkolni őt. Életveszélyes sérüléseiből felépülve tovább folytatta küzdelmét. Malála Júszafzai angliai emigrációban hozta létre alapítványát, amely az eddig kirekesztettek tanulási lehetőségét támogatja.

A 2010-es évek elején a világon ötvenmillió gyerek egyáltalán nem járt semmiféle iskolába, nagyjából a kétharmaduk volt lány. Közülük minden tizedik Pakisztánban élt, ahol összesen ötvenmillió ember volt írástudatlan. A szegénység, a babonák és az állam hagyagsága mellett a vallási fanatizmus is sokakat tartott távol az iskolapadtól. Pedig egyre többen ismerték fel, hogy az út a jó élethez az iskolán át vezet. Ilyen volt Ziauddin Júszafzai, Malála Júszafzai édesapja is. A kislányában pedig hamar a legfontosabb és legeltökéltebb szövetségesére talált.

Malála Júszafzai édesapja
Malála Júszafzai és édesapja

 

Ki Malála Júszafzai? 

Emberi jogi és társadalmi aktivista, aki szó szerint kora gyermekkora óta küzd a gyerekek, köztük is a kislányok és asszonyok ingyenes és minőségi oktatáshoz való jogáért. Emellett kiállt a menekültek alapjogai mellett is.

Amikor szülőhelyén, a pakisztáni Szvát-völgyben a tálibok betiltották a lányok iskolába járását, a 11 és fél éves Malála ezt nyilatkozta a New York Times stábjának: “Engem nem tudnak megállítani. Tanulni fogok, akár itthon, akár az iskolában vagy valahol máshol. Arra kérjük a világot, hogy mentsék meg iskoláinkat, mentsék meg a világunkat, mentsék meg Pakisztánt, mentsék meg Szvátot.”

Amikor pedig 16 évesen 2013-ban elindította útjára a lányok oktatását segítő nemzetközi szervezetét, így határozta meg küldetésüket: “A Malála Alapítvány vallja, hogy minden lányban és minden fiúban ott rejlik a világ megváltoztatására való képesség, amelynek kibontakoztatásához csak esélyt kell kapniuk. Hogy a lányok megkaphassák ezt az esélyt, az alapítvány arra törekszik, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a helyi közösségeket fejlesztő, a hagyományos megközelítésekre épülő innovatív megoldásokat elősegítő törekvéseknek. Mégpedig oly módon, hogy ne csak az alapműveltség elsajátításában működjön közre, hanem eljuttassa azokat az eszközöket, elképzeléseket és hálózatokat is ezekhez a szervezetekhez, amelyek segíthetnek a lányoknak megtalálni saját hangukat és jobb jövőt létrehozni.”

Hol, mikor született? Hogyan alakult gyermekkora? 

1997. július 12-én született a pakisztáni Mingara városában. Családja szvátinak, majd pastunak és végül pakisztáninak tekinti magát. Édesapja, Ziauddin pedagógus, oktatási szakértő, iskolaalapító, politikai aktivista és költő. Benazir Bhutto miniszterelnöksége alatt az egyik befolyásos diákszervezet főtitkára volt. Legnagyobb figyelmet keltő költeményei az elnyomott nők jogairól és becsületgyilkosságok esztelenségéről szóltak. Diploma után merőben szokatlan módon szerelmi házasságot kötött Malála édesanyjával, Tor Pekaijával, aki sok sorstársához hasonlóan szintén analfabéta. Malálának két öccse van még.

A Júszafzai nemzetség kandahári gyökerű, és a 16. században telepedett meg Szvátban. Malálának már a nagyapja tanár volt, aki Indiában tanult, és a függetlenné válást követő etnikai tisztogatás miatt menekült vissza Szvátba.

Az apa is lelkes iskolaalapító. A kezdeti nehézségek dacára Ziauddin Júszafzai magániskolája, a Khushál Iskola népszerű lett és ütemesen terjeszkedett Mingarában. Különlegessége, hogy lányokat és fiúkat is oktatott, igaz nem teljesen koedukálva, vagyis egy osztályban, de legalább egy iskolában. Az oktatás része volt az angoltanítás is. A vallási fundamentalisták és tálibok nem nézték jó szemmel Ziauddin Júszafzai törekvéseit, ezzel együtt csak rövid ideig kellett szüneteltetnie az oktatást 2009-ben.

Menekülés a Szvát-völgyből

Malála gyakorlatilag az iskolában nőtt fel, az első években a szűkösen élő Júszafzai család a Khushál épületében lakott. Így az éppen csak totyogó kislány már akkor “látogatta a tanórákat” a gyerekek és a tanárok nagy derültségére. Valósággal szerelmes volt az iskolába, a legtöbb évben aztán ő lett az osztályelső. 

2009-ben a tálibok betörtek a Szvát-völgybe. Pár hónapon belül 400 iskolát pusztítottak el, gyakran robbantottak fel. Január 15-étől megtiltották, hogy a lányok is járhassanak iskolába (ezt néhány hónap múlva arra “enyhítették”, hogy 10 éven felüli lányok nem járhattak iskolába).   

Ziauddin és Malála Júszafzai személyes ügyének tekintette, hogy az iskolák ne zárjanak be, és a lányok továbbra is járhassanak iskolába, sőt egyre többen tehessék azt. Az apa sajtókampányt indított, hogy felhívja a kormány figyelmét a tűrhetetlen állapotra. Az urdut és angolt is jól beszélő kislány is szívesen nyilatkozott előbb a helyi, majd a nemzetközi sajtónak. A BBC urdu oldalán pedig “Búzavirág” (Gul Makai) álnéven egy blogot jegyzett, ami éppen a tálib iskolastop után indult. Ez úgy készült, hogy hétről-hétre a BBC urdu nyelvű riporterével telefonon beszélgetett, és azt szerkesztették meg írásban.

Bár a kormány és a tálibok között megállapodás jött létre, a terrorista hitszónok (mollah), Fazlullah vezette szváti tálibok fegyveres harcot kezdeményeztek, és bevonultak Mingarába is. A Júszafzai család 2009. május 5-én kénytelen volt elmenekülni, és három hónapon át barátoknál és rokonoknál húzták meg magukat.

Visszatérés

A hazatérő apa és leánya ott folytatta, ahol abbahagyta. Ziauddin vezette az iskoláját, és harcolt az oktatási jogokért, Malála iskolába járt, és népszerűsítette a lányok tanítását. Időközben az is kiderült, hogy a kislány az a rejtélyes “Búzavirág”, aki annyira karakánul viselkedett a tálib uralom alatt.

Ugyan a kormány retorikája szerint véglegesen és totálisan felszabadították Szvátot, valójában éveken át kettős hatalom működött a folyamvölgyben. A reguláris hadsereg állásai mellett mindig ott voltak a táliboké is. A Júszafzai család veszélyben volt, de – mint gondolták – elsősorban az apa. Valójában azonban Fazlullah rendelte el a kislány meggyilkolását. A gyilkossági kísérlet utáni közleményben a tálibok így indokolták a merényletet: “Malála azért lett célpont, mert a szekularizmus mellett szállt síkra mint annak egyik úttörője. Fiatal kora ellenére a nyugati kultúrát pártolta a pastu területeken. Nyugatbarát volt, a tálibok ellen uszított, Obama elnököt bálványának nevezte.”

Valójában Malála és szülei is szorosan kötődnek a muszlim valláshoz és az iszlám kultúrához. Egyáltalán nem lehet “nyugatmajmolókat” látni bennük, noha a nyugat szellemi értékeit becsülik, és nem a Sátán kísértéseivel azonosítják. Obamát pedig egyszer nevezte egyik kedvenc politikusának, mert megragadta eltökéltsége, hogy feketeként, “bonyolult családi háttérből indulva teljesítette be álmait”. Egyébként még a meggyilkolt pakisztáni miniszterelnöknőt, Benazir Bhuttót és Khán Abdul Ghaffar Khánt, az erőszakmentességet hirdető pastu politikust nevezte példaképének.

Egy valami volt igaz a tálibok közleményében, hogy ő és apja a tálibok jelentette gyűlöletet és gyilkolást a lehető leghatározottabban utasította el. 

Mi történt vele 2012. október 9-én?

Hazafelé jövet a Khushál Iskolából az iskola kisbuszát tálib fegyveresek tartóztatták fel. Malála közel lakott az intézményhez, de éppen biztonsági megfontolások miatt utazott a járművel. Ataullah Khán, a merénylője közvetlen közelről három lövést adott le rá a 45-ös coltjából. Őt csak egy golyó találta el. Másik két társát érte a másik és harmadik lövedék. Ők viszonylag könnyebben sérültek.

Malala Juszafzai sérülés
A pakisztáni katonák Malala Juszafzait egy katonai kórházba szállították, miután tálib fegyveresek megtámadták őt a Swat-völgyben. — Fotó: Getty Images

 

Az összegörnyedő Malálának a bal szemüregén át hatolt át a golyó egész a bal lapockájáig. A buszos azonnal kórházba indult, de egy járőr feltartotta, késleltette őket. A polgári kórházból a pesavári katonai kórházba szállították át helikopterrel, ahol pakisztáni orvosok műtötték meg az életveszélyes állapotban lévő lányt. A beavatkozás öt órán át tartott, kioperálták belőle a lövedéket, és a koponyájából is eltávolítottak egy nagyjából 3X3 cm-es részt, hogy a megduzzadt agy és gyulladt agyhártya nyomását enyhíthessék.  

Hogyan alakult Malála Júszafzai élete a merénylet után?

Az a paradoxon, hogy a tálibok merénylete egy csapásra világhírűvé tette az életéért küzdő lányt. Gordon Brown, egykori angol miniszterelnök és az ENSZ oktatási biztosa 2012. október 15-én egy petíciót nyújtott be a világ összes gyerekének ingyenesen biztosított közoktatás érdekében. Politikusok mellett olyan hírességek is aggódtak Malála életéért és felkarolták az ügyét, mint Angelina Jolie, Beyoncé vagy Madonna.  

Malálát néhány nap múlva a birminghani Erzsébet Királynő Kórházba szállították át, de szülei nem tarthattak vele. Csak hetekkel később érkezhettek meg hozzá. Így nem lehettek akkor sem ott, amikor 2012. október 17-én felébredt a kómából. Nagyon jól reagált a kezelésre, de a veszély még nem múlt el. Az is kiderült, hogy a látásával is gondok vannak, és az arcidege is megsérült, bal arca lebénult.

2012. november 12-én nyolc és fél órás arcidegműtétet végeztek rajta. Ez és a hosszú fizioterápiás kezelés gyakorlatilag visszaállította az eredeti arcmimikáját, és látása is kitisztult. 

2013. január 3-án engedték ki a kórházból. Februárban még vissza kellett térnie, hogy egy öt órás műtéttel kipótolják koponyáját.   

Mikor kapta meg Malála Júszafzai a Nobel-békedíjat?

Már 2013-ban jelölték a díjra, és a valaha volt legfiatalabb díjazottként 2014-ben 17 évesen kapta meg az elismerést az indiai gyermekjogi aktivistával, Kailás Szatjártival megosztva. 

Milyen egyéb díjakat, elismeréseket kapott?

Számos elismerésben részesítették. Az első jelentőset hazájától kapta még 2011-ben, a nemzeti ifjúsági díjat. A merénylet előtt kapta még meg az Anna Frank-díjat (2012). Utána pedig például a Simone de Beauvoir-, a Politkovszkaja-, a Szaharov-, a Glamour-díjakat és a világ gyermekeinek díját.   

Malála Júszafzai a Szaharov-díj átadásán
Malála Júszafzai 2013 november 20-án a Szaharov-díj átadásán az Európai Parlamentben

A megnyerő, kedves és okos lány világszerte népszerű. Politikusok, üzletemberek vetélkednek azért, hogy találkozhassanak vele. Már egy kisbolygót is elveztek róla. Így hát nem csoda, hogy szerepel a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogi kalendáriumában is.   

Malála Júszafzai munkássága napjainkban

Malála időközben felnőtt lett. Középiskolai tanulmányait 2017-ben fejezte be Birminghamben. Utána az Oxfordba járt a Lady Margaret Hallban, és 2020-ban diplomázott bölcsészként. 2021-ben pedig férjhez ment Asser Malikhoz, pakisztáni krikettmenedzserhez. 

2013-ban éppen a 16. születésnapján nagyhatású beszédet tartott az ENSZ közgyűlése előtt a lányok oktatási jogairól. A világszervezet már akkor kifejezte megkülönböztetett tiszteletét a felépülőfélben lévő lány iránt, amikor 2012. november 10-ét Malála-nappá nyilvánította. 

Malála ma a legtöbbet a Malála Alapítványnak dolgozik, amit még 2013-ben hozott létre. Legfontosabb munkatársa édesapja. Az első jelentős magánadományát, 200 ezer dollárt Angelina Jolie-tól kapta még 2013-ban. Ebből a pénzből építettek iskolát szülőföldjén, Szvátban. Azóta iskolákat, innovatív oktatási programokat finanszíroznak például Braziliában, Törökországban, Kenyában, Sierra Leone-ban, Nigériában és Libanonban. 2016-ban a Bill & Melinda Gates Alapítványnak a négymillió dolláros támogatásával tudják elindítani az Education Champion Network projektjüket. 2018-ban pedig az Apple-lel együttműködve 100 ezer indiai és latin-amerikai lány infortmatikai oktatását sikerül megszervezni.

Megosztom másokkal

Hiteles forrásból szeretnél információhoz jutni?

Ne maradj le a legfontosabb történésekről, értesülj terveinkről. Tartsuk a kapcsolatot, iratkozz fel hírlevelünkre Te is!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a Helsinkit

Napi aktualitásokért és extra tartalmakért kövess minket a Facebookon

Magyar Helsinki Bizottság