Levél a sajtónak az EU-elnökség kapcsán
Az Európai Unió soros elnökségének átvétele jó alkalom arra, hogy a Magyar Helsinki Bizottság felajánlja együttműködését a sajtónak, hogy a legutóbbi magyar törvényhozási fejleményeket összehasonlíthassa az Unió jogával.
Kedves Kolléga, Tisztelt Újságíró!
A holnapi Orbán-Barroso és Európai Bizottság-magyar elnökség tárgyalás, illetve a találkozót követő sajtótájékoztató jó alkalom arra, hogy a sajtó feltegye a következő kérdéseket:
1. Összeegyeztethető-e az EU normáival, és különösen az Unió Alapjogi Chartájának az indokolás nélküli felmondás tilalmát rögzítő 30. cikkével az, hogy indokolás nélkül, önkényesen lehet közszolgálati jogviszonyt megszüntetni s így emberek tízezreinek munkaviszonyát a mindenkori kormányzat egyoldalú döntésétől függővé tenni?
2. Összeegyeztethető-e az EU normáival, különösen az Unió Alapjogi Chartájának a diszkrimináció tilalmát többek között tulajdonjogi alapon kimondó 21. cikkével az, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszerben maradó polgárok nem jogosultak állami nyugdíjra, annak ellenére, hogy az állami nyugdíjalapba bérük 24%-át ugyanúgy befizetik, mint az állami nyugdíjrendszerben részt vevők?
3. Összeegyeztethető-e az EU normáival, különösen az Unió Alapjogi Chartájának a szólásszabadságot biztosító 11. cikkével az, hogy egy olyan állami hatóság, melynek minden egyes tagja a kormánypárt jelöltje, egyes sajtóorgánumokat gumiszabályokban kimondott kötelezettségek megsértése miatt olyan mértékű bírsággal sújthat, amely működésüket már rövid távon is ellehetlenítheti?
***
A Helsinki Bizottság a múlt hét elején az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel és a TASZ-szal közösen levélben fordult az Európai Bizottság igazságügyi, emberi jogi és uniós polgári ügyekért felelős biztosához, Viviane Redinghez, aki az Európai Unió közismert emberi jogi élharcosából vált biztossá. A levél célja, hogy felhívja a figyelmet arra: a sajtó szabadságának korlátozása mellett más alapvető jogok, illetve demokratikus értékek is veszélybe kerültek hazánkban.
Az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkének értelmében az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul, amely értékek közösek a tagállamokban.
A biztost arra kérték a levél aláírói, hogy tekintélyét felhasználva, a rendelkezésére álló eszközökkel igyekezzen rávenni a magyar kormányt, hogy e cikk szellemében gondolja újra azokat az elmúlt háromnegyed évben hozott törvényeket, amelyek
- a jogállami garanciákat kiiktatják a hatályos jogrendszerből, és
- felborítják a fékek és ellensúlyok húsz év alatt kialakított alkotmányos rendszerét.
Viviane Redingnek két tanulmányt is küldtek a civil szervezetek. A júliusig, majd a decemberig tartó jogalkotási hullámot értékelő elemzések sorra veszik és bírálják az országgyűlés által elfogadott jogszabályokat és személyi döntéseket, illetve ezek meghozatalának módját, így:
- a társadalmi nyilvánosság teljes kizárását a jogalkotásból;
- az Alkotmánybíróság tagjainak választására vonatkozó szabályok megváltoztatását, a testület hatáskörének megnyirbálását;
- a 98%-os büntetőadó alkotmányellenesnek nyilvánított, de újra elfogadott törvényét;
- a magányugdíjpénztári vagyon „átcsoportosítását”, vagyis azt, hogy diszkriminatív szabállyal kényszeríti a kormány a pénztártagokat az átlépésre;
- a közszolgálatban dolgozók indoklás nélküli felmenthetőségét;
- a Költségvetési Tanács felszámolását;
- a sajtót kormányellenőrzés alá kényszerítő médiatörvény tartalmát, annak egyeztetés nélküli elfogadtatását és azonnali hatálybaléptetését.
A Viviane Redingnek küldött levél angol eredetije elérhető itt, a levél magyar fordítása elérhető itt. A törvényhozás első hullámának értékelése innen tölthető le. A második jogalkotási hullám elemzése elérhető innen.