Kutatási projekt az új gyülekezési törvény joggyakorlatáról (2020)

A Magyar Helsinki Bizottság a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet jogászaival közösen megvalósított kutatási projekt keretében az új gyülekezési törvény joggyakorlatát vizsgálta. A projekt célja a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény első másfél éve során hozott bírósági és rendőrségi határozatok áttekintése és annak feltárása volt, hogy az új szabályozás és az annak nyomán kialakuló joggyakorlat hogyan hatott a gyülekezéshez való jog érvényesülésére. A projekt a Friedrich Naumann Alapítvány támogatásával valósult meg.

A projekt célja volt többek között annak feltérképezése, hogy az új szabályozás által bevezetett egyes jogintézmények, például a bejelentést követő egyeztetés, az új tiltási okok kodifikálása, a köz- és magánterületen tartott gyűlések eltérő szabályozása vagy a gyülekezés fogalmának újradefiniálása miként hatottak a gyülekezési jog érvényesülésére. A kutatás az ítélkezési gyakorlatban felszínre került problémák mentén vizsgálta az új gyülekezési törvény joggyakorlatának a magyar alkotmányos hagyományokkal, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával való összhangját.

A kutatás eredményei azt mutatták, hogy az új törvény számos esetben lehetőséget teremtett a rendőrség számára a gyülekezési jog indokolatlan korlátozására. Noha a bíróságok törekedtek a gyülekezési jog magyar alkotmányos hagyományainak fenntartására és az alapjogvédelem szintjének megőrzésére, az új szabályozásban rejlő adminisztratív előírások sok esetben elzárják a szervezőket az érdemi bírósági felülvizsgálat lehetőségétől.

A kutatás tapasztalatai alapján elkészült tanulmány angol nyelven itt érhető el:

The New Law on the Right to Assembly in Hungary as Applied in Practice