Kik tagadták meg az ételt Nyírbátorban?

Augusztus 5-én a nyírbátori idegenrendészeti fogdán fogva tartott 52 külföldi nagy többsége megtagadta, hogy az őrizeti hely által biztosított ételből egyen. Kik azok az emberek, akiket ott tartanak fogva? Kérdezz-felelek a Magyar Helsinki Bizottságtól.

 Fotónk 2013-ban készült

Kiket tartanak fogva Nyírbátorban? Menedékkérőket vagy kiutasított külföldieket?

Nyírbátorban van menekültügyi és idegenrendészeti őrizet is.

A menekültügyi őrizetben menedékkérők vannak, akiknek ügyében még vizsgálja a hatóság, hogy kaphatnak-e menekültstátuszt.

Idegenrendészeti őrizetbe az kerül, aki már nem tartózkodhat Magyarországon, ezért kiutasitották az országból és a kitoloncolása megszervezéséig őrizetbe vették. Ez jellemzően akkor fordulhat elő, ha valakinek lejárt a tartózkodási engedélye és nem kért újat, vagy hosszabbítási kérelmét a hatóság elutasította; vagy visszavonták menekült vagy oltalmazott státuszát.

Tudomásunk szerint Nyírbátorban az idegenrendészeti őrizetesek tagadták meg a „kincstári ételt”, a menekültügyi őrizetesek esetében nincs erről tudomásunk.

Mit jelent az, hogy valakit kiutasítanak?

Akit kiutasítanak, annak el kell hagynia Magyarország területét.

Csak olyan külföldiek kerülhetnek Magyarországon idegenrendészeti őrizetbe, akik valamilyen bűncselekményt követtek el?

Nem. Idegenrendészeti őrizetbe nem azért kerülnek külföldiek, mert bűncselekményt követtek el.

Minden külföldi ide kerül, akit kiutasítottak Magyarországról?

Azért, mert valakit kiutasítottak az országból, még nem kell feltétlenül őrizetbe venni. A kiutasított külföldinek a hatóság meghatározhat egy időpontot, amíg el kell hagynia az országot, vagy dönthet úgy, hogy kitoloncolja a külföldit az országból. Ha valakit ki akarnak toloncolni, akkor számára kötelező tartózkodási helyet jelölhet ki a hatóság vagy őrizetbe veheti őt. A hatóság kijelölheti számára kötelező tartózkodási helyként a saját magyarországi lakhelyét is, amennyiben rendelkezik ilyennel. Jelenleg a nyírbátori idegenrendészeti őrizetben számos olyan magyar családdal rendelkező férfi van, akinek lenne ilyen lehetősége.

Meddig tarthatók fogva? Van-e bírósági felülvizsgálat?

Az idegenrendészeti őrizet maximális időtartama 12 hónap, amit a bíróság legfeljebb 60 naponta felülvizsgál.

Mi történik azokkal, akiket nem tudnak vagy nem lehet kitoloncolni Magyarországról?

12 hónapnál tovább őket sem lehet fogva tartani, tehát szabadon kell őket engedni. Az idegenrendészeti eljárásuk (aminek célja a kiutasítás végrehajtása, vagyis a kitoloncolás) azonban ettől nem szűnik meg automatikusan.

Ha a párom, akivel Magyarországon élek, külföldi, akkor ő is kerülhet ilyen helyzetbe?

Amennyiben a férje valamelyik EGT-tagállam (Európai Unió és Norvégia, Svájc, Izland, Egyesült Királyság) állampolgára, akkor nem. Azonban, ha a párja ún. harmadik országbeli (vagyis nem EGT-állampolgár), akkor sajnos ő is kerülhet ilyen helyzetbe, annak ellenére, hogy magyar családtagjai vannak.

A gyerekeimnek joga van az apjukhoz. Ezt nem mérlegeli a hatóság?

A jelenlegi magyarországi gyakorlat kevéssé védi azon családok egységét, ahol a szülők egyike nem valamelyik EGT-tagállamból jön. Annak ellenére van ez így, hogy Magyarországnak nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy a gyermeket érintő kérdésben az ő mindenek felett álló érdekét vegye figyelembe elsősorban.

Mire panaszkodnak, miért tiltakoznak a Nyírbátorban fogvatartott külföldiek?

A fogvatartottak a körülményekre, a bánásmódra, az információ és a nyilvánosság hiányára panaszkodnak leginkább. Sokan nem értik, miért kerültek őrizetbe. Mióta a rendőrség 2017-ben egyoldalúan felbontotta az együttműködési megállapodást az idegenrendészeti őrizeteseknek különböző szolgáltatásokat (jogi segítségnyújtás, pszichológiai konzultáció és szociális munkás állandó jelenléte) nyújtó civil szervezetekkel, ezek a zárt intézmények valóban totálisan bezárultak. A szolgáltatások és a civil kontroll hiánya nem szolgálja sem az őrizetesek, sem a hatóság érdekét. A civilek és a hatóság együttműködése többek között épp azt volt hivatott megelőzni, hogy a mostanihoz hasonló helyzetek kialakuljanak.

Hová fordulhatnak segítségért a hozzátartozók?

A fogvatartási körülményeire vonatkozó panaszokat és az eljárásra vonatkozó kérdéseket írják meg a helsinki@helsinki.hu email címre.

Milyen megoldást javasolnak a civil jogvédők?

Nagyobb átláthatóságot, több nyilvánosságot és azt, hogy a külföldi állampolgárok magyar gyerekeinek érdekeit is megfelelően vegyék figyelembe, amikor a kiutasítás szükségességéről döntenek.

Javasoljuk még, hogy a fogvatartottaknak legyen hozzáférése különböző segítő szolgáltatásokhoz, különösen megfelelő pszichológiai támogatáshoz, mert a bezártság, a bizonytalanság, a családtól való elzártság mentálisan nagyon megviseli az őrzött szálláson fogvatartottakat.

A rendszeres jogi segítségnyújtáshoz és információhoz való hozzáférés szintén csökkentheti az őrizettel járó bizonytalanságot.

Nem azt mondjuk, hogy az őrizet soha nem lehet jogszerű. Vannak olyan helyzetek, amikor az, sőt, kifejezetten indokolt is lehet. Az őrizetet azonban csak a legvégső esetben lehet jogszerűen elrendelni, különösen akkor, ha külföldinek magyar családtagja, kiskorú gyermeke van, akinek a fogvatartás sérti a családi élethez való jogát.