Kedves Nem-Konzultálók! – Tóth Balázs beszéde

Nem Ál-konzultálunk közpénzből címmel demonstrációt tartottak a budapesti Kossuth téren. A civil felszólalók egyike volt Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Beszédét alant közöljük.

Kedves Nem-Konzultálók!

Tóth Balázs vagyok, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, 13 éve a szervezet munkatársa.

Nemzeti konzultációk folynak egy ideje, eddig mégsem tüntettünk ellenük. De ami késik, nem múlik. A mostani konzultációban hét kérdés szerepel. Mindegyik kérdés hazugságon alapul, de az ötödik a Magyar Helsinki Bizottságot is megnevezi.

A közpénzből folytatott propagandával szemben mindenki úgy küzd, ahogy tud.

A Helsinki Bizottság úgy döntött, hogy bepereljük Rogán Antal propagandaminisztériumát a konzultáció rólunk szóló hazugsága miatt. A pernek, amit két hete indítottunk, persze messze még a vége, de 2013 óta kettőből kettő pert nyertünk a Fidesz ellen a jelenlegi hatalom hazugságai miatt.

A pereskedéseink során persze az évek óta folyó gyűlöletpropaganda elérte célját. Íme néhány adalék:

1. Az őcsényi polgárok egy része szembefordult a polgármesterével. A derék panziótulajdonosnak pedig megrongálták az autóját, mert szállást adott volna a magyar állam által nemzetközi védelemben részesített gyerekeknek és nőknek.
2. Ebben a miniszterelnök semmi kivetnivalót nem talál.
3. Lázár János szerint pedig ilyen a magyar nép, a kormány mossa kezeit.
4. Eközben a főpolgármester egyik fizetett tanácsadója Mészáros Lőrinc tévéjében szabadon likvidálható egyéneknek minősíti a jogvédőket, köztük a Helsinki Bizottság tagjait is.
5. A Parlamentben pedig sátánról mesél az egyik államtitkár. Ez Lázár János szerint a népszórakoztatás része.
6. A moderáltnak gondolt kormánypárti frakcióvezető szerint ha nem is a sátán áll Soros mögött, azért az igaz, hogy a liberalizmus a kereszténység ellen való.

Itt tartunk ma.

A valóság persze az, hogy a liberalizmus elvei között olyanokat találunk, mint az emberi méltóság, egyenlőség vagy éppen a vallásszabadság tisztelete. Ordas hazugság ezeket az elveket a kereszténység ellenében feltüntetni.

Tudom, hogy Bibó István azt mondta, hazugságra nem lehet politikát alapozni, mert az vagy kiderül, vagy megbukik. A gond az, hogy ehhez simán szükség lehet 15-20 évre. És persze politikát gyűlöletre sem lehet örökké alapozni, de az is működhet sokáig: ismerünk sok példát rá a történelemből. A következmények tragikusak.

Mit tud a Helsinki Bizottság tenni egy ilyen helyzetben?

Sokakat ki kell ábrándítanom: a Helsinki Bizottság civil szervezet, és nem fog politikai rendszert megdönteni, sőt pártot sem fog alapítani, sem a pártpolitikában részt venni.

Amihez mi értünk, az a jog.

Perelni tudunk és érvelni hazai és nemzetközi bíróságok és a nyilvánosság előtt. Az ügyeink túlnyomó részét megnyerjük itthon és a nemzetközi bíróságok előtt is. Ezt fogjuk folytatni. Minden egyéb fellépés tőlünk idegen.

És hogy van-e remény?

Idén szervezetünket nagy megtiszteltetés érte. Júliusban megkaptuk az egyik legrangosabb privát emberi jogi elismerést, a portugál Gulbenkian-díjat. Most októberben a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács által kiosztott Havel-díj három jelöltje közé is bekerültünk. Már csak ezért is a cseh disszidenst, Vaclav Havelt idézem, aki ezt mondta a reményről:

„A remény semmiképpen nem azonos az optimizmussal. Nem azt a meggyőződést jelenti, hogy valami majd jól alakul. Hanem a bizonyosságot abban, hogy valaminek van értelme, függetlenül attól, hogyan végződik.”

Emberi jogokat védeni és nem mocskolódva, racionálisan érvelni szerintünk értelmes tevékenység. Akkor is, ha hatalom nem hisz az emberi jogokban, gyűlöletet kelt és az észérveken alapuló vita helyett hazug propagandát folytat.

Nem a mi szégyenünk, amit mások tesznek.