Kárpátaljai családokat tenne hajléktalanná a magyar állam
Bíróságon akarja elérni a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a magyar állam ne fossza meg az ukrajnai menedékes családokat itteni szálláshelyüktől és ellátásuktól. A kormány augusztus 21. után semmilyen lakhatási támogatást nem akar nyújtani üldözöttek ezreinek. Mindez nem csak a joggal ellentétes, de az emberségesség elemi követelményével is.
Ukrajnai, kárpátaljai családok százezreit fosztotta meg hazájuktól és lakhelyüktől az oroszok rabló háborúja. Most a magyar kormány készül arra, hogy az itt élő menedékes családokat megfossza ideiglenes szálláshelyüktől is.
Magyarország a háború kezdete óta minden Ukrajnából érkező ukrán állampolgárt és annak családját menedékesként ismer el, aki azt kérelmezi. Ez az ideiglenes védelem a gyakorlatban az ukrán-magyar kettős állampolgárokra is kiterjedt, azaz eddig ők is megkaptak minden olyan támogatást, szolgáltatást, ami a menedékeseknek járt.
Ezen a helyzeten változtatott drasztikusan a kormány egy június végi rendeletével. Augusztus 21-től főszabály szerint az eddigi támogatott lakhatásra csak azok lesznek jogosultak, akik Ukrajna harcok sújtotta részeiről érkeztek. Jelenleg Kijevtől nyugatra csak a Zsitomiri területen folynak harcok, így a magyarok lakta Kárpátalján (hivatalos nevén: Kárpátontúli területen) nem. Márpedig innen érkezett a legtöbb üldözött azok közül, akik máig közösségi szállásokon laknak Magyarországon.
A lakhatási támogatás megvonása átgondolatlan, önkényes és az érintettekre nézve végzetes hatású. Közülük sokan gyerekek, ráadásul magyar ajkúak, és ők most gyakorlatilag hajléktalanná válnak. Őket még az is sújtja, hogy aki eddig iskolába, óvodába járt, attól elveszik ennek lehetőségét a tanévkezdés előtt tíz nappal, hiszen nem lesz honnan iskolába járniuk, és hová hazamenniük.
Nehéz sorsú, kiszolgáltatott családok kerülnek így kilátástalan helyzetbe. Ahogy édesanyák beszámoltak róla, semmi esélyük a visszatérésre, mert elhagyott ukrajnai otthonaik az enyészet martalékává váltak. „A házunkon nincs már tető, vihar vitte el, és azóta szétázott minden. Nincs hova visszamennünk” – mondta a Magyar Helsinki Bizottság munkatársainak egyikük.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nem javasolja, hogy bárki visszatérjen Ukrajna egyetlen régiójába se.
Az államilag támogatott szálláshelyeken lakók közül többen dolgoznak, ám ők sem tudják kevéske vagy rendszertelen jövedelmükből az albérletet és a család ellátását fizetni. Ráadásul legtöbbjük kisgyerekekkel egyedül maradt anya – nekik semmiféle jövedelmük nincsen. Őket fenyegeti leginkább a hajléktalanság. Azt pedig mindenki tudja, hogy a magyar hajléktalanellátás képtelen volna több ezer, hirtelen megjelenő gyerek megfelelő elhelyezésére.
Fontos tudni, hogy nem mindenki 2022 februárjában érkezett ide, többük csak egy éve vagy még rövidebb ideje menekült Magyarországra, mégpedig kényszerből, a háború elől. Amikor az állam menedékesként ismerte el őket, akkor nem csak egy pecsétes papírt állított ki nekik, de azt is vállalta, hogy megvédi és segíti őket, biztosítja nekik az alapvető létfeltételeket. – Amit most a kormány tesz ezekkel a segítségre szoruló emberekkel, köztük honfitársainkkal, az egyoldalú felmondása az állam menedékjogi kötelezettségének. Ellentétes a belsővé tett uniós joggal az is, hogy a rászorultak nem kaphatnak semmiféle lakhatási támogatást – kommentálta a történteket Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.
A sebtében kiadott kormányrendelet lehetőséget adott arra, hogy a veszélyeztetett családok méltányosságot kérhessenek Pál Norbert kormánybiztostól. Ezt sok család meg is próbálta, de a kérelmezőknek csak a hatoda kaphatott haladékot.
Az elutasított és hajléktalansággal fenyegetett családok most a Magyar Helsinki Bizottság segítségével próbálják bíróságon megtámadni a kormánybiztos egyedi döntéseit. Az első kereseteket már be is nyújtotta a civil jogvédő egyesület.
– Azért képviseljük ezeket az embereket, mert ami most történik, az egyértelműen jogellenes. Emellett az egyénekkel, családokkal szemben méltánytalan és embertelen, erkölcsileg is igazolhatatlan – indokolta a pereskedést Szekeres Zsolt.
1993 augusztusában Magyarország sok tízezer boszniai menedékest védelmezett és biztosított nekik ellátást. Antall József miniszterelnök utolsó nyilvános beszédében így fogalmazott erről:
„A Szent István-i örökség az, ami a magyar nemzet befogadóképességét tanítja. Egy évezrede befogadtuk az idegeneket, és a mai történelmi tudatunkban ez természetes. Nem véletlen, hogy ha Szent Istvánra gondolunk, a befogadott idegeneket vendégekként, hospesekként említjük. Ez a befogadó nemzet.”
A mostani kormány nem csak az ukrajnai menedékesek „mintaszerű” ellátásával szokott büszkélkedni, hanem a családok és a határon túli magyarok iránti elkötelezettségével. A mostani lépései mindhárom vonatkozásban gyalázatosak. A haza bíróságoknak kell kiköszörülni a csorbát.