Indoklás nélkül különítették el a többi rabtól egy rossz zárkában
Csüllög kontra Magyarország
Csüllög Zsigmondot emberölés előkészülete miatt ítélték fegyházbüntetésre 2006-ban. Sopronkőhidán és Sátoraljaújhelyen tartották fogva úgynevezett különleges biztonsági körleten, ami azt jelentette, hogy két évig az összes többi fogvatartottól elkülönítve tartották az átlagosnál rosszabb zárkában, amiben természetes szellőzés és fény nem volt, a WC-nek ülőkéje sem volt, minden nap átvizsgálták a ruházatát, és nem tarthatott magánál például műanyag evőeszközt vagy fésűt sem. A speciális elhelyezésről hozott döntések nem tartalmaztak indokolást, azokkal szemben hatékony jogorvoslat sem volt elérhető. Csüllög a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult.
A Bíróság szerint a magyar hatóságok megsértették az embertelen bánásmód tilalmát (3. Cikk) és Csüllög hatékony jogorvoslathoz való jogát (13. Cikk). A Bíróság önmagában a fogvatartási körülményeket nem tartotta egyezménysértőnek, azonban arra tekintettel már igen, hogy az indokolás hiányában az önkényes volt, és a különböző sérelmek összeadódó hatása elérte az embertelen bánásmód sérelmének megállapításához szükséges szintet. Az indokolás és a valódi jogorvoslat hiánya pedig a 13. Cikkel nem volt összeegyeztethető. Mindezért a Bíróság a Csüllög kontra Magyarország ügyben 6 000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg.
Az ítéletet követően módosultak a különleges biztonsági körletre való helyezés szabályai, így a hazai jog ma már megfelel a nemzetközi elvárásoknak.