A védő értesítése

A vonatkozó szabályozás alapján a kirendelt védőként eljáró ügyvédek számára, a védenceik számára a lehető leghatékonyabb jogi szolgáltatás biztosítása érdekében az alábbi lépések megtételét javasoljuk, ha ezek szükségessége felmerül:

• Követeld meg, hogy ne csak neked, hanem a hatóságnak is be kelljen tartania a jogszabályt. Az ügyvédek kezében a jelzés, panasz hatékony eszköz, amelyek alkalmazásával fejlődhet a gyakorlat. Ha nem teszünk panaszt, a vezetésnek nem lesz tudomása arról, hogy hiányosságok vannak a joggyakorlatban, és marad a berögződött, rossz gyakorlat.
• Ha a kirendelő határozat szabályszerű kézbesítése nem történik meg, erre hívd fel az eljáró hatóságot, és ezzel párhuzamosan tegyél panaszt, hogy a jövőben jogszerű legyen az eljárás, amely tiszteletben tartja a terhelti jogokat.
• Ha a kirendelő határozatot, annak meghozatalát és a MÜK által történt kijelölést követően nem azonnal kézbesíti neked a hatóság, akkor ezt feljegyzésben, az eljárási cselekmény jegyzőkönyvében kérésedre rögzítse a hatóság. Kérj vizsgálatot a késedelem okáról és tegyél panaszt, hogy a jövőben minél kevesebb hasonló eset fordulhasson elő.
• Ha átvetted a kirendelő határozatot vagy a kirendelést valamely más formában (e-mail, telefon) közölte veled a hatóság, akkor tudd meg a védenced elérhetőségét, és mielőbb lépj vele kapcsolatba. Ez az eredményes védelmi stratégia kidolgozása, a terhelt megnyugtatása miatt is fontos.
• Ha a kirendelés tényéről értesítést kaptál a MÜK-től, azonban a kirendelő határozatot nem kaptad meg az eljáró hatóságtól, akkor utóbbinál tudsz érdeklődni, hogy milyen ügyben, milyen eljárási cselekményre rendeltek ki, és mi a terhelt elérhetősége. Biztos, hogy ez a lépés hozzájárul a hatékony védelem biztosításához, ugyanakkor nem várható el az ügyvédtől, hogy a hatóságtól átvegye a tájékoztatás feladatát. A kirendelő határozat kézbesítésének elmaradása miatt éljünk panasszal a hatóságnál, hogy kiderüljön, vajon mi az oka annak, hogy számos esetben nem kézbesítik a határozatot.
• Ha csak késve tudsz megjelenni a hatóság előtt, akkor kérd meg az eljáró személyt, hogy várjanak meg az eljárási cselekmény megkezdésével. Ha erre nem kerül sor, akkor vetesd jegyzőkönyvbe, hogy kérésed ellenére jelenléted nélkül végezték el az eljárási cselekményt. Az eljárás rögzítésekor a pontos időpontok is szerepeljenek a jegyzőkönyvben.
• Ha a kirendelő határozatot kézbesítik, és meg tudsz jelenni a hatóság előtt, akkor rövid úton keresd meg az eljáró hatósági személyt, és hívd fel a figyelmét, hogy a jogszabályok értelmében a kihallgatással (eljárási cselekménnyel) legalább 2 órát várniuk kell.
• Kérd meg az eljáró hatóság munkatársát, hogy röviden konzultálhass telefonon a védenceddel, akinek mondd el, hogy te leszel az ügyvédje, és azt is, hogy milyen időpontban fogsz megérkezni. Ekkor lehetőségetek lesz négyszemközt beszélni egymással, addig ne mondjon semmit a hatóságnak, és az érkezésed időpontjáig nem lehet őt meghallgatni.
• Ha tudod, hogy nem tudsz megjelenni az eljárási cselekményen, akkor is hívd fel a hatóságot, és jelezd, hogy igyekszel helyettest találni, de mindenképpen várjanak, amíg visszajelzel, hogy ki jár el helyetted. Ha nincs olyan általad ismert ügyvéd, aki helyettesként el tudna járni a nevedben, akkor a fővárosban például az E-Ügyvédi Munkaközösségen (http://www.e-umk.hu/) keresztül nagy valószínűséggel tudsz megbízható helyettest találni, és a vidéki ügyvédek rendszerbe való bejelentkezése esetén a fővároson kívül is.
• Érdemes felhívnod a hatóság figyelmét, hogy a helyettes védő személyét maga a helyettes is bejelentheti (BH+ 2013.10.405), illetve a helyettes bejelentése szóban, közvetlenül is történhet, a helyettesítés okirati dokumentálása nem kötelező (BH+ 2006.4.155).
• Akár találsz helyettest, akár nem, ezt – a korrekt eljárás és kollegialitás jegyében – mindenképpen jelezd az eljáró hatóságnak. Ha találtál helyettest, elérhetőségéről tájékoztasd az eljáró hatóságot rövid úton.
• A helyettesnek adj instrukciókat, ha bármilyen irat a rendelkezésedre áll, akkor azt juttasd el hozzá.
• Tudd, hogy a terhelt kirendelt védője te maradsz akkor is, ha helyettes jár el, mert az ő feladata csak az adott eljárási cselekményre szól.
• Ha a kirendelő határozat kézbesítését követő két órán belül lefolytattak valamilyen eljárási cselekményt és ennek keretében bizonyítékot szereztek be, akkor indítványozd e bizonyíték kirekesztését tekintettel a Be. 3., 387. § (3) bekezdésére, a 2013/48 EU irányelv 3. cikk (2) bekezdésére és a 8/2013. (III.1.) AB határozatra figyelemmel, valamint tegyél panaszt.
• A kirendelő határozat kézhez vételét követően a Be. 100. §-ra hivatkozással indítványozd az iratmegismerést elektronikusan vagy papíralapon.
• Ha a terhelt fogva van, akkor lehetőség szerint mielőbb keresd fel személyesen, hogy a bizalom megmaradhasson és közösen tudjatok felkészülni a védekezésre. Annak érdekében, hogy kapcsolattartóként rögzítsenek, kérd meg a hatóságot, hogy tegyen eleget kötelezettségének és jelezze a büntetés-végrehajtási intézetnek, hogy a terhelt védője te vagy. Ennek hiányában küldd el a fogvatartási helynek vagy vidd magaddal a látogatásra a kirendelésről szóló határozatot. A bv. intézetek meghatalmazás felvételére beengedik az ügyvédeket az intézetbe, a jogviszony létrejöttét bizonyító szerződést távozáskor nem ellenőrizhetik.
• Ha a terelt bv. intézetben van, akkor telefonon is beszélhettek. Ha nincs saját telefonja a terheltnek, a bv. intézetnek akkor is biztosítania kell a telefonos egyeztetéseteket. Ezt e-papíron keresztül küldött levélben vagy e-mailben is kezdeményezheted. Ha ezt nem engedélyezik vagy csak sok idő elteltével teszik meg, akkor érdemes panasszal élni a gyakorlat megváltoztatása érdekében.
• A hatóság részéről eljáró személy nevét és közvetlen elérhetőségét kérd el, és jegyezd fel magadnak, hogy később könnyebb legyen a kommunikáció.

Eljárás halaszthatatlan nyomozati cselekmény esetében

Annak érdekében, hogy a helyettes védő intézményét a lehető legkevesebbszer alkalmazzák, az alábbi lépéseket teheti egy ügyvéd, ha nem tud megjelenni az eljárási cselekményen és helyettest sem tud biztosítani[27]:

• Hivatkozz a Be. 113. § (4) bekezdésére, amely csak akkor teszi lehetővé, hogy a védő az eljárási cselekményt megelőzően csak 2 órával kapjon idézést, ha az eljárási cselekmény sürgős.
• Győződj meg arról, hogy az eljárási cselekmény legalábbis formailag halaszthatatlan, sürgős. Tudd meg, hogy a kirendelésre okot adó körülmény (pl. előállítás) mikor merült fel, és ehhez képest mikor hozták a kirendelő határozatot, majd neked azt mikor kézbesítették. Ha indokolatlanul hosszú idő telt el az események között, akkor minden bizonnyal nem halaszthatatlan a cselekmény, hiszen a hatóság sem sürgősséggel járt el. Erre dokumentált módon hívd fel a figyelmüket, és tegyél panaszt.
• Ragaszkodj hozzá, hogy a hatóság hivatalos dokumentumban adja okát annak, hogy az eljárási cselekmény miért mellőzhetetlen.
• Ha álláspontod szerint az eljárási cselekménynek nincs halaszthatatlan oka, akkor ezt szóban jelezd (ha aktuálisan csak így tudod), majd írásban is indítványozd az eljárási cselekmény mellőzését.
• Ha ennek ellenére a hatóság lefolytatja a cselekményt, akkor mindenképpen tegyél panaszt. A panasz ugyan az adott egyedi esetben nem feltétlenül fog gyakorlati eredménnyel járni, de az indokolatlanul halaszthatatlannak minősített eljárási cselekményekkel kapcsolatos rendszerszintű problémák megoldásához biztosan hozzájárul, ha a panaszok magas száma alapján bizonyíthatóan sok a jogszabályellenes eljárás.
• Ha a hatóság közli, hogy a kifogásod ellenére lefolytatja az eljárási cselekményt, akkor igyekezz telefonon – akár a hatóság telefonján keresztül – konzultálni a terhelttel, amely során legalább az alapvető eljárási jogairól és a hallgatáshoz való jogáról tájékoztasd, és természetesen figyelj arra, hogy az ügyvédi titok körébe tartozó információ ne hangozzon el.
• Kérd meg a hatóságot, hogy a helyettes védő elérhetőségét adja meg neked, akivel vedd fel a kapcsolatot és instruáld, kérj tőle visszajelzést az eljárási cselekményt követően. Annak érdekében, hogy fel tudd venni a kapcsolatot a helyettes védővel, hívd fel a hatóság figyelmét, hogy a Be. 387. § (3) bekezdése értelmében a kihallgatás megkezdését megelőzően két órát köteles várni. Ez idő alatt te is tudsz konzultálni a helyettes védővel.
• Ha helyettes védőként jársz el, akkor a kijelölt védővel mindenképpen és mielőbb vedd fel a kapcsolatot, egyeztessétek a szakmai kérdéseket, a rendelkezésedre álló iratanyagot add át számára.

A kirendelt védői díj

• A kirendelt védő díja az eljárási cselekményen való megjelenésre jár. Megkezdett óránként 5.000,- Ft, a felkészülési díj a megjelenés tartamára járó teljes díj 20%-a, de legalább 15.000,- Ft. Ez akkor is jár, ha megszüntetik a nyomozást. A teljes büntetőeljárásban legfeljebb 150.000,- Ft-nyi felkészülési díjat kaphat a védő. Ha az eljárási cselekményt nem lehetett megtartani, akkor 50%-os díj jár a megjelenésért. A fogva lévő terhelt esetében a megjelenés díja óránként 75%-a az alapdíjnak. A díjat annak felmerülésekor állapítja meg és előlegezi a hatóság.
• A kirendelt védői díjról szóló 32/2017. IM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a kirendelt védő költségét indítványra tételes kimutatás és igazolás alapján állapítja meg a hatóság. Ha tehát az eljárásban útiköltséged, nyomtatási, levelezési, telefonálási, parkoltási költséged merült fel, akkor ezekről készíts kimutatást, mutass be számlát vagy más jellegű igazolást, és indítványozd ezek megtérítését.
• Ha az eljárási cselekmény az idézésben vagy értesítésben szereplő kezdőidőponthoz képest később kezdődött el, akkor is az idézésbeli vagy értesítésbeli időponttól jár a díjad.
• Ha megjelentél az eljárási cselekményen, de ott váratlanul felbukkan a terhelt meghatalmazott védője, akkor indítványozd, hogy a megjelenés díját és a felkészülési díjat fizessék ki neked, hiszen egyrészt nem maradt el az eljárási cselekmény, te arra felkészültél, másrészt nem neked felróható ez az extra bűnügyi költség.
• Ha bv. intézetben voltál beszélőn, akkor a portán kérned kell egy kétpéldányos nyomtatványt, amit kérésedre a felügyelő tölt fel adatokkal a beszélőt követően, majd a portára visszatérve átadod pecsételésre, és ez alapján töltöd ki a fenti díjjegyzéket, és folytatod le ugyanazt az eljárást, mint a rendőrség esetén. Ha már bírósági ügyszakban tart az ügy, akkor a bv. intézet által kiállított igazolás alapján a bíró utalványozza a kirendelt védői díjat.
• A bíróság előtti eljárásban a díjat a bíróság utalványozza. A budapesti járásbíróságok esetén a Fővárosi Törvényszék nevére kell kiállítani a számlát, amelyen fel kell tüntetni az ügyszámot és azt, hogy kirendelt védői díj a számla tárgya. A számlát a törvényszék Balaton utcai Gazdasági Hivatalába kell bevinni és bedobni a portán található dobozba az utalvánnyal együtt. Első alkalommal érdemes az ügyintézővel konzultálni az esetlegesen felmerülő gyakorlati kérdések tisztázása érdekében. A postai levélben elküldött számla is megfelelő a bíróságok számára. Az elektronikus számlák befogadása egyelőre nem működik.
• Akkor járunk el tisztességesen, ha a védencünket tájékoztatjuk arról, hogy a kirendelés díját az állam csak előlegezi, később bűnügyi költség formájában neki kell megfizetnie, tehát a munkád nem ingyen végzed.
• Tájékoztasd a védencedet, hogy nehéz anyagi helyzete esetén van lehetősége arra, hogy a kirendelt védő díját helyette az állam fizesse ki. Ehhez add oda neki a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat formanyomtatványát, amelyet ki kell töltenie, és számos igazolást csatolnia. Ha nincs kapacitásod arra, hogy a formanyomtatvány kitöltésében támogasd, akkor javasold, hogy kérje a helyi családsegítő szolgálat támogatását.
• Ha a bíróság később elítélné a védencedet, akkor gondolj rá, hogy a Be. 574. § (5) bekezdése alapján lehetősége van arra, hogy a bűncselekmény tárgyi súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy része alól mentesítse őt.

Kommunikációs alapszabályok I.

Az ügyvéd és védence kommunikációs kapcsolatát illetően a legfontosabb tanácsok, amelyek fokozottan érvényesülnek a kevésbé tanult, tájékozott ügyfelek esetében, az alábbiak.

• Fontos, hogy az ügyvéd jó benyomást tegyen az ügyfelére, és fektessen le olyan alapszabályokat, amelyekkel elősegíthető a hatékony beszélgetés, amelyben az ügyfél aktívan részt vehet.
• Az ügyféllel meg kell értetni, hogy ha egy kérdésre nem tudja a választ, mondja azt, hogy nem tudja, ne próbája meg kitalálni a „helyes választ”.
• A védők a védenceikkel jó kapcsolatot tudnak kialakítani, ha elmagyarázzák, hogy milyen információkat tudnak bizalmasan kezelni. Törekedniük kell arra is, hogy az ügyfél számára ne tűnjenek úgy, hogy ítélkeznek felettük.
• A kevésbé jól képzett, marginális helyzetben lévő emberek jellemzően befolyásolhatóbbak, és igyekeznek jobban megfelelni az elvárásoknak. Az ügyvédeknek ezért igyekezniük kell, hogy elkerüljék azokat a kérdéseket, amelyek magukban foglalják a választ, és az olyan kérdéseket, amelyek befolyásolják a választ.
• A védők számára fontos, hogy úgy hallgassák a védenceiket, hogy el is mondják nekik, hogy hallgatják őket és figyelnek rájuk. Ezt úgy is megtehetik, például, ha „értő figyelemmel” hallgatnak vagy összefoglalják, amit az ügyfél mondott nekik.
• A védőknek változtatni kell a nyelvezeten, amelyet használnak, nem csak a szakmai zsargon, hanem az olyan mondatszerkesztés elkerülésével, amik összezavarhatják az ügyfeleket.

Kommunikációs alapszabályok II.

A beszélgetésnek ezeket az alapszabályait nem mindig könnyű elmagyarázni, de itt van néhány javaslat arra, hogy ezt hogyan tegyük meg:

• A pontosság, a teljesség és az őszinteség előmozdítása: „Mondjon el mindent, amire emlékszik, az elejétől a legvégéig, még azokat a kis dolgokat is, amelyekről úgy gondolja, hogy nem igazán fontosak! Ne költsön hozzá semmit!”
• A „nem tudom” válasz megengedhetősége: „Ha nem tudja a választ, mondja meg, hogy nem tudja. Ne találgassa, hogy vajon mi a „helyes”, elvárt válasz. Ne találjon ki semmi olyat, ami nem igaz. Ha viszont ismeri, akkor mondja meg a választ.” A gyakorlás egyik módja, ha megkérdezzük: „Emlékszik a nevemre?” Ha nem emlékszik (ami gyakran megtörténik), rossz érzés nélkül azt fogja mondani, hogy „nem tudom”. Ez hasznos módszer annak bemutatására, hogy nem gond, ha nem tud válaszolni valamire.
• Felvilágosítás a „nem értem” válaszlehetőségről: „Most felteszek néhány kérdést. Lesz pár kérdés, ami könnyen érthető lesz, mások nehezebbek. Ha olyan kérdést hall, amit nem ért, mondja nyugodtan, hogy nem érti. Ilyenkor mondja azt, hogy „Nem értem.”, „Nem tudom, ez mit jelent?”, vagy „Ezt nem tudom követni.”. Ekkor én más szavakkal újra felteszem a kérdést.”
• Az ügyfél figyelmeztetése az ügyvéd tévedésének lehetőségére: „Előfordulhat, hogy csak találgatok a kérdésemmel, sőt tévedhetek is. Ha tévedek, akkor szóljon, mert én valójában nem tudom, hogy mi történt. Ha tévedek, vagy valami rosszat mondok, akkor nagyon fontos, hogy szóljon nekem, szeretném ugyanis pontosan érteni a dolgokat.”
• Magyarázat, hogy a kérdező nem segíthet a kérdések megválaszolásában: „Én nem tudom, hogy mi történt Önnel, ezért nem fogok tudni segíteni a kérdések megválaszolásában.” És: „Amikor másodszor is felteszek egy kérdést, azt nem azért teszem, mert rosszul válaszolt, hanem mert elfelejtettem vagy nem értettem a választ, ezért nem kell kijavítani az előző kérdésre adott választ.”

• Használj rövid mondatokat és egyszerű nyelvtani szerkezeteket. Ne használj túl sok kötőszót, sem közbevetett, alárendelt mondatot, (például „A férfi, aki az utca túloldalán lakik, mondta, hogy ezt tegye?”) sokszoros tagadó szerkezeteket, (például „Ön sem nem hallotta, sem nem látta, ami történt, ugye?”) feltételes mondatokat, (például „Elment volna dolgozni, ha korábban megkapta volna a heti bérét?”) és általában kerüld a felesleges felszólító és feltételes módú igéket.
• Használj egyszerű igéket (például volt, csinált, van, történt). Kerüld az összetett szerkezeteket (pl. „kellett volna”).
• Nevezd meg a személyeket, kerüld a névmások (pl. ő, ők) használatát.
• Használj cselekvő megfogalmazást („A munkáltató kifizette az Ön bérét?”). Kerüld a személytelen megfogalmazásokat („Kifizetésre került a bére a munkáltató részéről az Ön számára?”).
• Kerüld el a szakszavakat és a nem egyértelmű megfogalmazásokat (pl. „Megint látta azokat a dolgokat?”). Kerüld az előre- és hátrautalásokat és az összehasonlításokat (korábbiakban, alább, körül, több, kevesebb). Ehelyett ismételd meg inkább az elhangzottakat.
• Legyél óvatos a jogi szakkifejezésekkel, különösen azokkal, amelyeknek több jelentése van. A „családi állapot”, a „kihallgatás”, a „jogorvoslat”, a „felülvizsgálat”, stb. eltérő, megtévesztő értelműek lehetnek a képzetlen, fiatal vagy stresszhelyzetben lévő ügyfél számára.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának sztenderdjei

• A magyar nyelvű kérelmezői űrlap aktuális változata mindig elérhető a Bíróság honlapján (https://www.echr.coe.int/Pages/home.aspx?p=applicants/hun&c=). Ezt minden kérelem elkészítését megelőzően töltsd le, hogy nehogy egy korábbi változatot használj.
• A Bíróság rendszeresen frissíti magyar nyelvű tájékoztatóját a kérelmezői űrlap kitöltéséhez (https://www.echr.coe.int/Documents/Application_Notes_HUN.pdf).
• A kérelmet magyar nyelven is be lehet nyújtani.
• A Bíróság külön összegyűjtötte a magyar nyelven elérhető információkat (https://www.echr.coe.int/sites/search_eng/pages/search.aspx#{%22sort%22:[%22title%20Ascending%22],%22contentlanguage%22:[%22HUN%22]}). Ezek között számos kézikönyv található, például az 5. cikkről (https://www.echr.coe.int/Documents/Guide_Art_5_HUN.pdf).
• A jogsértő letartóztatással kapcsolatban kötelező megjelölnöd a kérelmezői űrlapon, hogy az álláspontod szerint a letartóztatás az Egyezmény mely rendelkezését sérti. Ezért lényeges, hogy az 5. cikk más-más bekezdései feleltethetőek meg egyes jogsértéseknek.

Határidő

Általános szabály, hogy

• A határidő utolsó napján postázott kérelem esetén megtartott a határidő, a postai bélyegző dátuma az irányadó.
• A hat hónapos határidő hónapokban számítandó és adott hónap azonos napján jár le.
• Ha a határidő hétvégén vagy nemzeti ünnepnapon jár le, a magyar eljárásjogi jogszabályokkal ellentétben a határidő nem csúszik át a következő munkanapra.

A letartóztatásra vonatoztatva ezen szabály speciális vetületei:

• A jogsértés folyamatos, így a letartóztatás elrendelése után bármikor, de legkésőbb a jogsértő állapot megszűnésétől számított 6 hónapon belül kell a Bírósághoz fordulni. Nem feltétlenül kell tehát megvárni a szabadlábra helyezést.
• A Bíróság joggyakorlatában a házi őrizet is fogvatartásnak minősül, így az előzetes letartóztatásban és a házi őrizetben eltöltött idő összeadódik és együttesen vizsgálandó az Egyezmény tükrében. A lakhelyelhagyási tilalom ugyanakkor nem minősül szabadságelvonásnak 5. cikk értelmében. Bűnügyi felügyelettel kapcsolatosan még nem született ítélet, de valószínűsíthető, hogy a házi őrizethez hasonló magatartási szabályok előírása továbbra is fogvatartásnak minősül.
• A szabadságelvonás ugyanakkor a Bíróság szerint a nemzeti jogszabályok szerinti minősítésére és elnevezésére tekintet nélkül csak az elsőfokú ítélet meghozataláig számít letartóztatásnak, a Bíróság következetes joggyakorlata szerint az ezt követő fogvatartás már „törvényes őrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követően,” így nem vonatkoznak rá a jelen kézikönyvben hivatkozott sztenderdek. Az ügydöntő határozatig meghosszabbított letartóztatás esetében az elsőfokú ítélet meghozatalával tehát megszűnik az 5. cikk szerinti jogsérelem, így a hathónapos határidő jogsértő letartóztatás esetén az ítélet közlésétől ketyeg.

Tájékoztatás a gyanúsítottat megillető jogokról

A jogokról való egyénre szabott, de pontos tájékoztatás egyrészt megalapozza a védelemhez való jog érvényesülését, másrészt bizalmat kelthet az ügyfélben és megnyugtathatja a nehéz helyzetben. Az alábbi tájékoztató aktuális pontjait szóban elmondhatjuk ügyfelünknek, közösen – akár a kihallgatás előtt rendelkezésre álló egy óra keretében is – átolvashatjuk és értelmezhetjük az anyagot, valamint egy nyomtatott példányt odaadhatunk neki a későbbi használatra.

Mintadokumentum letöltése

Indítvány a letartóztatás meghosszabbítása ellen

Alább egy fiktív esetben a letartóztatás meghosszabbítása elleni indítványt tesz a terhelt védője, és igyekszik a megalapozott gyanú fennállását, az egyes különös okra való feltételezett ügyészi hivatkozásokat megtámadni, megkérdőjelezni. A védő kitér valamennyi olyan speciális körülményre is, amelyet a törvény figyelembe veendőként ír elő, és hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogára is.

Mintadokumentum letöltése

Kérelem az Európai Emberi Jogi Bírósághoz

Ha a fenti iránymutatások alapján meggyőződtünk arról, hogy indokolt az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulni, az alábbi kérelemmintát használhatjuk támogatásként, ötletadóként vagy saját magunk által elkészített beadvány ellenőrzésére.

Mintadokumentum letöltése