Hajléktalanok a zaklató igazoltatási gyakorlat ellen
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságon (EBH) múlt héten elkezdődött az a közigazgatási eljárás, amelyet hajléktalanok indítottak a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) ellen. A rendőrségnek bizonyítania kell, jó okkal és jogszerűen igazoltatnak tömegével olyan hajléktalanokat közterületen, akik egyébként semmilyen normát nem sértenek. A meghallgatáson a BRFK képviseletében senki nem jelent meg, a rendőrség az idézettek távolmaradását nem tudta kimenteni. A hajléktalanokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az eljárásban.
A Város Mindenkié (AVM) csoport 2011-es Utca és jog című kutatása, illetve egy 2014 őszi empirikus tesztelés egyaránt rávilágított a rendőrségnek a hajléktalan embereket hátrányosan megkülönböztető igazoltatási gyakorlatára. A fentiek okán néhány jogtudatos hajléktalan ember panasszal fordult az EBH-hoz.
A panaszosok beadványából kiderül, hogy:
- A hajléktalan emberek igazoltatása rendszeresen, mindenféle törvényi ok és cél megjelölése nélkül történik.
- Az esetek túlnyomó részében az igazoltatást további intézkedés nem követi.
- Ha egy budapesti téren ugyanúgy viselkedik egy hajléktalan és egy középosztálybeli ember, a rendőrség kizárólag a fedél nélküli embert igazoltatja.
- Ezen sajátos igazoltatásokra sokszor ételosztás közben, szociális intézmény vagy orvosi rendelő előtt kerül sor.
A fenti, természetesen jogszerűtlen eljárást a rendőrségnél sokszor „rutinigazoltatásnak” nevezik, amelyet a gyakorlatnak megfelelően rendszeresen, minden ok nélkül alkalmaznak hajléktalannak kinéző emberekkel szemben.
Az ügyben az EBH tanúmeghallgatást tartott. A BRFK részéről sem az idézettek, sem a rendőrség jogi képviselője nem jelent meg. A távolmaradást a BRFK a meghallgatás előtt egy órával, az EBH-hoz eljuttatott levelében azzal próbálta kimenteni, hogy nem volt elég ideje a tanúként idézett rendőrök azonosítására. Valójában a rendőrségnek két hónap állt rendelkezésére, hogy eleget tegyen az EBH felszólításának. Az EBH a továbbiakban még egy kísérletet tesz, hogy az eljárásban megismerhető legyen az igazoltató rendőrök álláspontja.
Az ügyben idézett többi tanú hiánytalanul megjelent és vallomást tett. A vallomást tévő tanúk mindegyike részt vett az AVM 2014 őszi kutatásában, amely tesztelésen és megfigyelésen alapuló módszerekkel azt vizsgálta, vajon a rendőrök hasonlóan járnak-e el hajléktalan emberekkel, mint középosztálybeli állampolgártársaikkal. Az AVM képviseletében Udvarhelyi Tessza, Fekete-Nagy Miklós, Sándor Ferenc és Papp Gáspár tanúvallomását hallgatta meg a hatóság. A tesztelésben résztvevő tanúk ismertették a hajléktalan emberek hátrányos rendőri megkülönböztetésével kapcsolatos tapasztalataikat.
A Helsinki Bizottság beadványának összefoglalója itt olvasható.