A gyűlölet-bűncselekmények szabályozásának módosítására van szükség
Az előítéletes – így például rasszista, homofób – indítékkal elkövetett, azaz gyűlölet-bűncselekmények felderítése és jogi szabályozása sem megfelelő. Erre a megállapításra jutott a Magyar Helsinki Bizottság és négy másik civil szervezet, amikor a hazai eseteket, a hatóságok gyakorlatát, és a hatályos büntetőjogi szabályozást vizsgálták meg. Ezért a civilek a Büntető Törvénykönyv kodifikációját végző minisztertől kértek levélben személyes egyeztetést.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti, Kisebbségi és Etnikai Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért közös levélben fordult Navracsics Tiborhoz. Azt kértük a közigazgatási és igazságügyi minisztertől, hogy az új Büntető Törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációjához kapcsolódóan biztosítson számunkra személyes egyeztetési lehetőséget a gyűlölet-bűncselekmények szabályozásáról, a területért felelős minisztériumi szakemberekkel.
A Helsinki Bizottság a levelet aláíró civil szervezetekkel közösen áttekintette a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást, a hazai eseteket és a hatóságok gyakorlatát, valamint a nemzetközi elvárásokat és normákat. A kutatás alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni – nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált – erőtlen fellépés nem pusztán a jogszabályok alkalmazása során felmerülő hiányosságoknak, hanem magának a jogi szabályozásnak a hiányosságaiból is adódik. A minisztertől kért személyes szakmai konzultáción, közös szakmai munkánk következtetéseit és ezek kapcsán megfogalmazott javaslatainkat szeretnénk megvitatni a kodifikációt végző szakemberekkel.
A levél teljes terjedelmében, itt olvasható.
A minisztérium lehetőséget biztosított az egyeztetésre. A megbeszélés és a civil szervezetek közös munkája folytatásáról szóló sajtóközlemény itt, a minisztériumhoz eljuttatott részletes javaslatok pedig itt olvashatóak.