Gyermekvédelmi törvény: hogyan szigorították?

A magyar jogban 1901 óta törvény szabályozza a gyermekvédelmet. Ma már valójában két törvényt is gyermekvédelminek mondanak. Az egyiket a gyermekvédelmi szakma nevezi annak 1997 óta. A másikat a kormánypropaganda nevezte el „gyermekvédelmi törvénynek” 2021-ben, és a civil szervezetek – köztük a Magyar Helsinki Bizottság is – inkább homofób és transzfób propagandatörvénynek mondják.

Mi a gyermekvédelmi törvény?

A követhetőség érdekében a valódi gyermekvédelmi törvény idézőjel nélkül, a másikat – az álságost és szemforgatót – idézőjellel írjuk.

Az igazi gyermekvédelmi törvény (1997-től)

Az 1997. évi XXXI. törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. május 8-án hirdették ki, és Gyvt.-nek rövidítik. Azóta többször módosították. Jelenleg 190 paragrafusból áll.

A törvény hatálya kiterjed lényegében minden az ország területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyerekre, fiatal felnőttre és szüleire.

A törvény megállapítja az államra, helyi önkormányzatokra és a gyerekek védelmét ellátó természetes és jogi személyekre, szervezetekre vonatkozó gyermekvédelmi szabályokat, ellátásokat és intézkedéseket. Segítséget nyújt a gyerekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. Rendezi a teendőket a gyerekek veszélyeztetettsége és a hiányzó szülői gondoskodás esetén. Valamint rendelkezik a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

A gyermekvédelmi törvény elvként rögzíti „a gyermek mindenek felett álló érdekét” és elismeri a gyermekjogokat.  Kívánatosnak tekinti a gyerekek családban történő nevelkedését. Ahogyan az önkéntességet, a szükségességet és diszkrimináció tilalmát is alapelvként rögzíti.

2021 óta az is alapelvnek számít, hogy „az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Ezt már a homofób „gyermekvédelmi törvény” emelte be a valódi gyermekvédelmi törvénybe.

A homofób és transzfób „gyermekvédelmi törvény” (2021-től)

A kormányerő a választásra készülve szűk politikai érdeke miatt alkotta meg ezt a törvényt. A 2021. évi LXXIX. törvényt a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról 2021. június 15-én fogadta el az Országgyűlés. A Fidesz hazug politikai kampányának célja a pedofília és a homoszexualitás összemosása volt, és a putyini mintájú propagandatörvény nagy zajjal történő elfogadása után népszavazási kampányt is kapcsolt hozzá. A szexuális kisebbségekkel szembeni indulatok felkorbácsolása a Fidesz választási sikerét szolgálta. Ezzel együtt a kormánypárt homofób népszavazása elbukott. Több mint 1,6 millió ember fejezte ki érvénytelen szavazatával, hogy elutasítja a kormány manipulatív és félelemkeltő népszavazását. A népszavazás érvénytelensége mutatja, hogy Magyarországon többségben vannak azok, akik nem támogatják a kormány kirekesztő politikáját. A homofób propagandatörvény viszont továbbra is hatályban maradt.

A homofób és transzfób „gyermekvédelmi törvény” mindössze 25 paragrafusból áll, viszont 11 hatályos törvényt is módosított. Ilyenek például a gyermekvédelmi, a szabálysértési, a reklám-, a média-, a köznevelési törvények, de a Munka Törvénykönyve és a Btk. is. 

Hogyan lehet összefoglalni a jelenleg hatályos „gyermekvédelmi törvényt”?

A homofób és transzfób, szexuális kisebbségeket megbélyegző propagandatörvény tiltja a szexuális és nemi kisebbségek megjelenítését és „népszerűsítését”, valamint „a szexualitás öncélú ábrázolását” az iskolákban, a médiában, a reklámokban, de még a könyvesboltokban is. 

Ennek súlyos következményei vannak a LMBT+ emberekre, az ifjúságra, iskolákra, médiaszolgáltatókra, hirdető cégekre, könyvkereskedőkre, -kiadókra és a szabadságjogokra. A cenzúra mellett felütötte fejét az öncenzúra is. A leglátványosabbak a boltokban „befóliázott könyvek”, a szabályok ellen vétő kereskedők elleni tetemes pénzbírságok, a médiaszolgáltatók elleni eljárások vagy az, hogy miniszteri döntésre 18 év alattiak nem látogathatták a Nemzeti Múzeum World Press fotókiállítását. De tán még ennél is kártékonyabb a propagandatörvény hatása az iskolákban, ahonnan gyakorlatilag kiszorították a szexuális felvilágosítást. A szexuális másságuk miatt fenyegetett fiatalok pedig sokkal nehezebben kapnak támogatást, mint korábban. Leginkább azért kártékony a kormányerő propagandatörvénye és homofób kampányai, mert az LMBT+ embereket összemossák a pedofil bűnelkövetőkkel.

Ahogy arra civil szervezetek felhívták a figyelmet, a homofób „gyermekvédelmi törvény” kísértetiesen hasonlít a 2013-ban elfogadott orosz propagandatörvényre, ami az LMBT+ közösségekkel szembeni gyűlöletkeltésen és uszításon kívül lehetetlenné teszi a melegséggel, transzneműséggel kapcsolatos tudományos párbeszédet és felvilágosító munkát is.

Milyen gyermekvédelmi alapellátások vannak a gyermekvédelmi törvény alapján?

Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyerek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyerek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Emellett az alapellátás hozzájárul a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet feltárásához és leküzdéséhez.

Alapellátásnak számítanak a törvény szerint:

• Esélynövelő szolgáltatások
  • Biztos Kezdet Gyermekház
  • Tanoda
• Gyermekjóléti szolgáltatások
  • Család és gyermekjóléti szolgálat
  • Család és gyermekjóléti központ
• Napközbeni ellátás
  • Bölcsődei ellátás (a bölcsődétől a családi bölcsődéig)
  • Napközbeni gyermekfelügyelet
  • Alternatív napközbeni ellátás
• Átmeneti gondozás
  • Befogadó szülők
  • Helyettes szülők
  • Gyermekek átmeneti otthona
  • Családok átmeneti otthona

Gyermekvédelmi törvény: milyen szakellátások vannak jelenleg?

A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyerek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyerek teljes körű ellátását.

Szakellátásnak számítanak a törvény szerint:

• Otthont nyújtó ellátás
• Utógondozói ellátás
• Nevelőszülők
• Gyermekotthon
• Területi gyermekvédelmi szolgáltatás
• Az örökbefogadás előkészítésével kapcsolatos feladatok
• Az örökbefogadás utánkövetésével kapcsolatos feladatok
• A törvényes képviselői feladatok ellátásának segítése és más szolgáltatási, szervezési feladatok

Milyen gyermekvédelmi intézmények vannak?

• Szolgáltatást nyújtó intézmények
  • Gyermekjóléti szolgálat
  • Területi gyermekvédelmi szakszolgálat
  • Napközbeni ellátást nyújtó intézmények
  • Átmeneti gondozást nyújtó intézmények
• Hatósági jog- és feladatkörrel rendelkező intézmények
  • Helyi önkormányzat képviselő-testülete
  • Jegyző
  • Gyámhivatal

Mikor és hogyan szigorították Magyarországon a gyermekvédelmi törvényt?

2021. június 15-én fogadta el az Országgyűlés a homofób propagandatörvényt. Ez módosította, egészítette ki a gyermekvédelmi törvényt. Eredetileg csak a pedofil bűnelkövetőket akarták súlyosabban büntetni, hogy aztán társadalmi egyeztetés nélkül a szexuális kisebbségek és a szexuális felvilágosítás ellen fordítsák a szabályozást.

A tiltakozó petíció és a szavazás előtti napon tartott nagyszabású demonstráció ellenére elfogadott rendelkezések beleilleszkedtek abba a támadássorozatba, amely az LMBT+ emberek ellen irányult. 2020 tavaszán ellehetetlenítették a transz- és interszexuális emberek nemének jogi elismerését. 2020 decemberében  az Alaptörvénybe foglaltak olyan passzusokat, amelyek megbélyegzik a transznemű embereket; és a Polgári Törvénykönyv módosításával tovább  nehezítették az azonos nemű párok örökbefogadását. Így annak a módosításnak is a gyerekek voltak az igazi vesztesei, akiknek több időt kell állami gondoskodásban eltölteni ahelyett, hogy minél hamarabb szerető családra találhassanak.

A homofób „gyermekvédelmi törvénnyel” betiltották a 18 éven aluliak számára az összes olyan terméket, reklám- és médiatartalmat, amely homoszexuális vagy transznemű embereket jelenít meg, megtiltották a társadalmi célú reklámokban az LMBT+ emberek megjelenését, valamint betiltottak minden olyan LMBT+ témájú oktatási programot, amely akár csak említést tesz a homoszexuális és transznemű emberek létezéséről.

A propagandatörvény összes rendelkezése 2022. február 1. óta hatályban van.