Rendőrségi idézés és gyanúsítás tájékoztató

Joga van ügyvédhez

Joga van ahhoz, hogy ügyvéd (védő) segítse Önt az eljárásban, és jelen legyen a kihallgatáson is. Az ügyvéd az Ön érdekeit védi, nem függ a rendőrségtől. Az ügyvédnek bármit elmondhat, ő azt nem adhatja tovább másnak az Ön engedélye nélkül.

Ha nincs saját ügyvédje, kérhet kirendelt ügyvédet

Ha Önnek nincs saját ügyvédje, és szeretne egyet, szóljon a rendőrnek. Ő hívni fog Önnek egy ügyvédet (kirendelt védőt).

A kirendelt védőt nem Ön választja ki, hanem az ügyvédi kamara vagy a rendőr jelöli ki véletlenszerűen. Ha elégedetlen az ügyvéd munkájával, kérheti, hogy másikat rendeljenek ki.

Egyes esetekben kötelező, hogy legyen ügyvédje (pl. ha Önt fogva tartják). Ilyenkor, ha Ön nem bíz meg saját ügyvédet, akkor mindenképpen ki fognak rendelni egyet.

Bármikor beszélhet négyszemközt ügyvédjével

A kihallgatás előtt, közben és utána is joga van négyszemközt beszélni az ügyvédjével. A kihallgatás előtt az ügyvéd megérkezésére legalább egy órát várnia kell a rendőrségnek. Miután megérkezett, Önök legalább egy órát beszélhetnek négyszemközt.

A rendőrség Önt kihallgatja akkor is, ha értesítették az ügyvédjét, de ő nem jön el. Önnek vallomást ekkor sem kell tennie.

A legfontosabb jogai a kihallgatáson

Joga van tudni, mivel gyanúsítják Önt

A rendőrségnek közölnie kell Önnel, hogy szerintük Ön milyen bűncselekményt követett el, tehát mivel gyanúsítják. Ha az eljárás alatt később mással gyanúsítják, azt is meg kell mondaniuk Önnek. Gyanúsításával szemben panaszt tehet.

Ha később vádat emelnek Ön ellen, akkor joga van megtudni, mivel vádolják.

Joga van védekezni

Elmondhatja, hogy Ön szerint mi és hogyan történt. Bemutathat iratokat és felvételeket, amik az Ön igazát bizonyítják. Javasolhatja, hogy kiket hallgassanak meg az eljárásban. Mindezeket érdemes először megbeszélnie az ügyvédjével.

Dönthet úgy is, hogy nem tesz vallomást, vagy nem válaszol a kérdésekre, azaz megtagadhatja a vallomástételt vagy a válaszadást.

Csak azt írja alá, amit ért, és amit elmondott!

Alaposan olvassa végig a jegyzőkönyvet, vagy kérje meg a rendőröket, hogy olvassák fel Önnek. Ha olyat talál a jegyzőkönyvben, amit nem mondott vagy nem úgy mondta vagy gondolta, javíttassa ki. Mielőtt aláírná a jegyzőkönyvet, annyiszor kijavíttathatja azt, ahányszor szükséges.

Joga van hallgatni

Joga van hallgatni, azaz megtagadhatja a vallomástételt és a kérdésekre való válaszadást.

Mindenképpen meg kell viszont adnia a személyazonosító adatait (pl. neve, anyja neve, születési helye, születési dátuma, lakcím). Gyanúsításával szemben akkor is panaszt tehet, ha nem tesz vallomást.

Ha nem tesz vallomást, akkor így nem tud védekezni. Ez nem jelenti azt, hogy beismeri a bűncselekményt, amivel gyanúsítják. Ha nem is tesz vallomást, más módon védekezhet, pl. iratokat adhat át, tanúkat nevezhet meg stb. A rendőrség minden esetben folytatni fogja a nyomozást.

Bármikor dönthet úgy, hogy mégis tesz vallomást. Dönthet úgy is, hogy csak egyes kérdésekre válaszol. Más bizonyítékokat (iratok, felvételek stb.) is bármikor beadhat.

Ha vallomást tesz, elmondhatja, hogy Ön szerint mi és hogyan történt. Ez nem jelenti azt, hogy beismeri a bűncselekményt, amivel gyanúsítják. Amit mond, vagy a rendőrségnek átad, bizonyítékként felhasználhatják Ön mellett, de Önnel szemben is.

Bármit állíthat védekezésként, nem köteles igazat mondani, de mást hamisan nem vádolhat. Ha mégis ilyet tesz, az bűncselekmény.

Nem kell minden kérdésre válaszolnia. Bármikor meggondolhatja magát, és megtagadhatja a további vallomást, válaszadást.

Bármikor gondolkodási szünetet vagy pihenőt kérhet Dönthet úgy, hogy csak írásban tesz vallomást.

Az Ön további jogai

Bármikor kérdezhet és tehet javaslatot

A rendőrök kötelesek Önt a jogairól és kötelezettségeiről az Ön számára érthető módon tájékoztatni. Ön bármikor meg is kérheti őket, hogy érthetően tájékoztassák a jogairól, és hogy segítsenek abban, hogy Ön élni tudjon ezekkel a jogokkal.

Joga van:

• a rendőrtől kérdezni, hogy hívhat-e ügyvédet
• javaslatot tenni, hallgassanak meg valakit tanúként
• észrevételt tenni, ha rosszul írtak le valamit a jegyzőkönyvben Mindehhez akkor is joga van, ha nem tesz vallomást.

Részt vehet nyomozási cselekményeken (pl. szemlén)

Vannak olyan nyomozási cselekmények, amiken kötelező részt vennie, ezekre idézést kap. Vannak olyanok, amiken nem kötelező részt vennie, de ha szeretne, részt vehet rajtuk:

• a szakértő meghallgatásán,
• a szemlén (személy, tárgy vagy helyszín megtekintése),
• a bizonyítási kísérleten (a bűncselekmény vagy annak egy részletének „újrajátszása”).

Önnek joga van ahhoz, hogy ilyenkor kérdezzen, észrevételt vagy javaslatot tegyen.

Az Ön ügyvédje jelen lehet annak a tanúnak a kihallgatásán is, akinek a meghallgatását ő vagy Ön kérte.

Kérheti, hogy készítsenek felvételt

Kérheti, hogy a kihallgatásról (szemléről stb.) videó- vagy hangfelvétel készüljön. Ennek a költségét előre ki kell fizetnie legalább 5 nappal az semény előtt:

• a videófelvétel költsége megkezdett óránként 000 forint, de legalább 10.000 forint,
• a hangfelvétel költsége alkalmanként 2000

Elolvashatja a nyomozás iratait

Akkor is, ha nem tett vallomást, a gyanúsítotti kihallgatása után

Ön elolvashatja, ha kéri:

• azokat a jegyzőkönyveket, amelyek a fenti eseményeken készültek,
• a saját vallomásának jegyzőkönyvét, és
• a szakvéleményeket.

A nyomozás többi iratát is elolvashatja, de lehet, hogy csak a nyomozás befejezése után. Ez akkor történhet meg, ha a rendőrség úgy gondolja, hogy hátráltatná a nyomozást, ha Ön megismerné az iratokat.

Másolatot kaphat az iratokról

Az első fénymásolt példány ingyenes, a többiért fizetni kell.

Kérhet elektronikus (szkennelt) másolatot is, de le is fotózhatja

az iratokat. Az elektronikus (szkennelt) másolat és az iratok lefotózása ingyenes.

Fellebbezhet a döntések ellen

Az Önre vonatkozó döntésekkel szemben panaszt vagy fellebbezést nyújthat be. A rendőrség köteles Önt tájékoztatni arról, ezt hogyan és meddig teheti meg.

Vádalkut javasolhat

A vádemelés előtt ügyvédjével javasolhatja az ügyészségnek, hogy kössenek egyezséget („vádalkut”). Az egyezség részleteit mindenképpen beszélje meg az ügyvédjével.

Ha elköltözik, be kell jelentenie az új címét

Ha elköltözik, az új címet 3 munkanapon belül be kell jelentenie

a rendőrségnek. Ha nem jelenti be az új címet, akkor bírságot kaphat, vagy elfogatóparancsot is kiadhatnak Önnel szemben. Érdemes megadnia a telefonszámát és email címét, hogy a hatóság mindenképp el tudja érni Önt.

Ha Ön 18 évnél fiatalabb, joga van ahhoz, hogy a szüleit értesítsék

A rendőrség köteles értesíteni az Ön szüleit vagy törvényes képviselőjét, de Önt akkor is kihallgathatják, ha ők nincsenek ott.

Nem hallgathatják ki ügyvéd nélkül. Kötelező, hogy ügyvédje jelen legyen a kihallgatáson. Ha nincs saját ügyvédje, ki fognak egyet rendelni Önnek. Az ügyvédjének ott kell lennie a legtöbb nyomozási cselekményen.

Ha Ön külföldi, értesítheti a konzult

Ha Ön külföldi állampolgár, akkor az Ön kérésére a rendőrök értesíthetik az államát képviselő személyt (ez általában a konzul).

A konzul az Ön kihallgatásán (vagy más nyomozási cselekményen) jelen lehet, de nem kérdezhet, és nem tehet észrevételt vagy indítványt. Önt kihallgathatják akkor is, ha a konzul nincs jelen a kihallgatáson. Ön ekkor is dönthet úgy, hogy nem tesz vallomást.

A konzullal beszélhet és levelezhet anélkül, hogy ezt mások hallanák vagy elolvasnák.

Ha nem beszél magyarul, joga van tolmácshoz

Ha nem beszél jól magyarul, akkor a büntetőeljárás során használhatja az anyanyelvét, vagy egy másik, Ön által ismert nyelvet. Ha nem biztos benne, hogy mindent jól fog érteni, inkább kérjen tolmácsot. A kirendelt tolmácsért és a legfontosabb iratok fordításáért nem kell fizetnie.

A kihallgatás előtt a rendőrségnek meg kell győződnie arról, hogy Ön és a tolmács értik egymást. A tolmács segít akkor is, amikor Ön az ügyvédjével beszél. A tolmács nem mondhatja el másnak azt, amit Öntől hall. Ha Ön nem elégedett a tolmáccsal, kérhet másik tolmácsot.

Joga van ahhoz, hogy az Ön által ismert nyelven, írásban tegyen vallomást vagy bármilyen nyilatkozatot.