Nyomozni kell a Magyar Szigeten elhangzott gyűlöletbeszéd ügyében

A szervezet a nyomozás folytatását kéri, mivel álláspontja szerint a beszéd elmondásával bűncselekmény valósult meg. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság által vádemelésre is alkalmatlannak talált cselekmény olyan, Európa számos országában büntetőjogilag üldözött magatartás, amelyet nem véd az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított szólásszabadsághoz való jog.

 A nyomozóhatóság határozata rögzíti, hogy hangfelvétel tartalmazza Tyirityán Zsolt 2011. augusztus 4-én a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Magyar Sziget című rendezvényén elhangzott kijelentéseit. A Betyársereg vezetője a Szent Korona Rádió sátrában, nagy nyilvánosság előtt kijelentette: „El kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütőbillentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszínt lát.” „A fajok háborúja zajlik, ezért el kell jutnunk egy szintre, arra, hogy újra agresszívvá, erőszakosakká, szikárakká, mohókká, szinte fenevadakká váljunk.” „Bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?”. A határozat nem utal rá, de szintén elhangzott Tyirityán Zsolt részéről a következő: „Ha esetleg, ott feküdne édesanyád vérbe fagyva, és egy mocskos cigány szurkálná belé a kést”.

 A Magyar Helsinki Bizottság szerint az elhangzottaknál egyértelműbb uszítás (erőszakra való közvetlen felhívás), és  erőszakra ennél hajlamosabb hallgatóság jelenleg Magyarországon nehezen képzelhető el. A nyomozóhatóság tehát egy – a gyöngyöspatai események közelsége miatt – etnikai feszültségektől terhes időszakban, szélsőséges és erőszakos közeg előtt elhangzott nyíltan neonáci uszítást nem értékelt közösség elleni izgatásnak.

 A rendőrség nem vitatta, hogy a „kijelentések alkalmasak gyűlölet kiváltására, a társadalmi rend és béke, a harmonikus és toleráns emberi kapcsolatok megzavarására”, de álláspontja szerint „bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha a gyűlöletkeltő kifejezések hatására a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége van, mivel a sérelem feltételezett bekövetkezése nem elegendő a bűncselekmény megállapításához”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban az elhangzottak alkalmasak voltak arra, hogy a közönség valamely tagját erőszakos magatartásra sarkallják valamely zsidó, cigány, vagy nem európai rasszjegyeket viselő személy ellen, és ennek lehetőségével Tyirityán Zsoltnak számolnia kellett, ez pedig elegendő a bűncselekmény megvalósulásához. Ezért a Helsinki Bizottság a kijelentések elhangzását követően beadványt írt az ügyészségnek.

A magyar bírói gyakorlat a közösség elleni izgatással kapcsolatban nem egyértelmű, ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata világosan kimondja: a gyűlöletbeszéd nem élvezi a szólásszabadság által garantált védelmet. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság panaszában kéri a nyomozás lefolytatását, hogy bíróság dönthessen abban a kérdésben: bűncselekményt követett-e el a Betyársereg vezetője.

A Helsinki Bizottság panaszát az ügyészség később elutasította, további jogorvoslatra nem volt lehetőség.