ügyészség
A büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő, az állam büntetőigényét kizárólagosan érvényesítő állami szerv. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
Elsődleges feladata a nyomozás, vádemelés és büntetés-végrehajtás. Ezek mellett lehet közjogi feladatköre, ilyen a közérdekvédelem és a börtönök ellenőrzése. Megkülönböztető az alárendelt ügyészségi modell, amiben az ügyészség a végrehajtó hatalmi ágnak alárendeltje, a kormány az igazságügyi minisztériumon keresztül irányítja az ügyészséget (pl. Egyesült Államok); valamint a független ügyészségi modell, amiben az ügyészség és kormány között nincs hierarchikus viszony, és ott az ügyészség legalábbis szervezetileg egy független igazságszolgáltató intézmény (pl. Oroszország).
Magyarország hierarchikusan felépülő ügyészsége az Alaptörvény alapján elsősorban igazságszolgáltatási feladatkört lát el (a bíróságok közreműködőjének tekinthető, szervezetrendszere is azokhoz igazodik), de végrehajtói tevékenységet is végez és a törvényhozással is kapcsolatban áll (a legfőbb ügyész interpellálható, évente beszámol a parlamentnek, amely őt 9 évre megválasztotta).