sztrájk, sztrájkjog
Munkaharc, kollektív időleges munkabeszüntetés, amivel a munkavállalók a közös gazdasági és szociális érdekeik biztosítása érdekében nyomást gyakorolnak a munkáltatóra, hogy meghatározott követelések teljesítését kikényszerítsék. A sztrájk a szociális jogállam egyik szükségszerű velejárója. Egyaránt kezdeményezhetik munkavállalói csoportok és szakszervezetek.
Sztrájkolni még más munkavállalók – akár távoli munkaterületek dolgozói – céljait támogatva miatt is szoktak. Általános sztrájkra pedig valamilyen általános munkavállalói vagy politikai cél elérése érdekében kerülhet sor igen ritkán.
A sztrájkjog második generációs emberi jog, vagyis a gazdasági, szociális és kulturális alapjogok családjába tartozik, noha alkotmányos védelme olyan első generációs alapjogokból is következik, mint az egyesülési, gyülekezési vagy véleménynyilvánítási jog.
A sztrájkhoz vagy munkaharchoz való jog általában minden munkavállalót megillet, csak bizonyos csoportok esetében korlátozható, ha a szolgáltatáshoz való hozzáférés akadályoztatása a lakosság életét, egészségét vagy biztonságát veszélyezteti. A sztrájkjog garanciája, hogy a munkáltató nem kényszeríthet senkit arra, hogy akarata ellenére ne sztrájkoljon, nem szankcionálhatja a dolgozót a sztrájkban való részvételért, nem szüntetheti meg a munkaviszonyt.