személyes adatok védelme
Minden egyénnek joga van ahhoz, hogy az általa szolgáltatott vagy a róla nyilvántartott személyes információkat tiszteletben tartsák és megfelelően kezeljék. Ez az emberi jog alapvető fontosságú a magánélet védelme és az egyéni szabadságjogok biztosítása szempontjából.
Személyes adata csak élő természetes személynek lehet, így a jogi személyeket nem illeti meg a személyes adatok védelme. A nem megengedhető célból kezelt, gyűjtött, felhasznált információk az egyén magánszféráját súlyosan korlátozó önkénnyé alakulhatnak át. A korlátlan információs hatalom (legyen az az államé vagy nagyvállalaté) nem csak az egyénre, de a társadalomra is veszélyt jelent. Az adatvédelmi jog vagy adatvédelem az információs hatalmat korlátozza. Nemzetközi szinten számos egyezmény és jogszabály védi ezt a jogot, és az egyes országokban is kialakultak adatvédelmi törvények. Az első, előremutatónak számító magyar adatvédelmi törvényt 1992-ben fogadták el, a jelenleg is hatályban lévő másodikat pedig 2011-ben. A személyes adatvédelem célja, hogy megakadályozza az információkkal történő visszaélést, és szigorú korlátok felállításával biztosítsa az emberek bizalmát az adatokat kezelő szervezetek iránt.
Az adatvédelmi jog alanya az érintett személy (adatalany), akivel az adat kapcsolatba hozható, és akinek az adatkezeléssel az információs jogát korlátozzák. Az adatvédelmi jog tárgya pedig a személyes adat, amely az adatalannyal összefüggésbe hozható. (A személyes adatok szűkebb köre érinti az egyén magánéletének mélyebb szféráját, például egészségét, politikai véleményét, pártállását, ezeket különleges, érzékeny vagy szenzitív adatoknak nevezzük.) Fontos szereplője még az adatkezelési folyamatnak az adatkezelő, aki jogilag felelős az adatkezelés törvényességéért. Tőle jogilag elkülönül az adatfeldolgozó, aki nem dönthet az adatok sorsa felől.