polgári engedetlenség
Egy rendelkezés vagy szabályozás tudatos, erőszakmentes, erkölcsi indíttatású megszegése a nyilvánosság előtt. A polgári engedetlenség eszköz ahhoz, hogy az emberek egyénileg vagy csoportosan kifejezzék elégedetlenségüket, tiltakozzanak az igazságtalanság ellen és előmozdítsák ügyüket. Az ilyen cselekedetek nem a személyes haszonszerzés céljából történnek, hanem általában valamilyen kívánt társadalmi vagy politikai változás elérése érdekében.
A tiltakozás célja nem az alkotmányos rend megingatása, hanem fellépés az igazságtalan, méltánytalan, alapjogsértő szabályozás vagy hatósági gyakorlat ellen. A polgári engedetlenség az állampolgári kultúra kivételes eljárása, ami szerint az állampolgári kötelességbe bele tartozik az is, hogy fellépünk a súlyosan igazságtalan törvények ellen, vagy legalább nem segítjük elő őket. Az engedetlenséget elkövetők az emberi jogok, alkotmányosság és jogállamiság mellett lépnek fel, a jogállam korrekciós mechanizmusainak megindítására törekszenek. A polgári engedetlenség feltétele, hogy csak akkor vehető igénybe, ha más jogszerű eszköz nem áll rendelkezésre, mások jogait nem sérti súlyosan, és arányos az igazságtalansággal. A leghíresebb alakjai például Henry David Thoreau, Deák Ferenc, Gandhi, Rosa Parks és Matin Luther King.