halálbüntetés tilalma
A halálbüntetés alkotmányellenességét Magyarországon 1990-ben állapította meg az Alkotmánybíróság. A legtöbb más államban is sincsenek már állam által elrendelt kivégzések, de bizonyos Európán kívüli államokban még továbbra is alkalmazzák ezt a büntetési formát.
A halálbüntetés jogosságának vagy jogtalanságának vitathatóságát több tényező határozza meg, az eljárást alkalmazó országok általában azzal érvelnek, hogy alkalmazása erősebb visszatartó erő a bűnözéstől. Ez nincs így. Ehhez képest kijelenthető, hogy a halálbüntetés olyan alapvető emberi jogokat korlátoz, sőt, egyenes semmisít meg, mint az emberi méltósághoz és élethez való jog. Azt már minden állam elfogadja, hogy az életétől senki sem fosztható meg önkényesen, ez azonban számos helyen nem jelenti azt, hogy szabályozott büntetőeljárásokban az államnak ne lenne lehetősége halálbüntetések meghozatalára és végrehajtására.
Időről időre Magyarországon is felmerül a visszaállítás gondolata, különösen förtelmes bűncselekmények elkövetőivel szemben. Visszaállítása azonban sem elvi, sem gyakorlati okokból nem lenne helyes és lehetséges. Így például nemcsak az Alaptörvény, hanem számos nemzetközi szerződés is tilalmazza a halálbüntetést, ilyen az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az EU Alapjogi Chartája.