gyülekezési jog
Alapvető emberi jog, amely lehetővé teszi az egyéneknek, hogy kollektíven kifejezzék magukat és részt vegyenek közösségeik alakításában.
Az ilyen gyülekezések megnyilvánulhatnak tüntetések, tiltakozások, találkozók, gyűlések, villámcsődületek, online gyülekezések vagy polgári engedetlenség formájában, amennyiben erőszakmentesek. Minden személynek joga van a békés gyülekezéshez, beleértve a nem állampolgárokat is. Ez a jog különösen fontos a marginalizált egyéneknek és csoportoknak, és döntő fontosságú ahhoz, hogy lehetőséget teremtsen a nézeteltérések békés rendezésére. Az ilyen gyülekezéseket dokumentáló szereplők, például újságírók, emberi jogi aktivisták, választási megfigyelők és mások szerepe különösen fontos e jog teljes körű gyakorlása szempontjából.
Szoros kapcsolatban áll a véleménynyilvánítás szabadságával (mint anyajoggal), az egyesülési és a petíciós joggal. A gyülekezési jog alapjoggá először Belgiumban vált, ott került bele külön is az alkotmányba 1831-ben. Mind a magyar Alaptörvény, mind az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapjogként határozza meg.