feltételességi mechanizmus az EU-ban
A feltételességi mechanizmus az Európai Unió egyik jogi eszköze, amely lehetővé teszi az uniós források kifizetésének felfüggesztését vagy korlátozását, ha egy tagállam megsérti az EU alapvető értékeit, különösen a jogállamiságot.
A mechanizmust megalapozó uniós rendeletet 2020-ban fogadta el az Európai Parlament és a tagállamok első számú vezetőiből álló Tanács. Mindez válasz volt arra, hogy egyes tagállamokban (leginkább Magyarországon és akkor még Lengyelországban) az uniós elvek (például a független igazságszolgáltatás vagy a korrupció elleni fellépés) rendszeresen sérültek. A jogállamisági feltételrendszerről szóló rendeletnek köszönhetően 2021 óta az uniós költségvetés fokozott védelmet élvez azokban az esetekben, amikor a jogállamiság elveinek megsértése hátrányosan érinti vagy veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit. A mechanizmus fő célja az uniós költségvetés, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás védelme.
Az Európai Unió már több jelentésben és vizsgálatban kimutatta, hogy Magyarországon sérült az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiapluralizmus és szűkült civil társadalom mozgástere. Ezek után 2022 decemberében a Tanács és az Európai Bizottság különböző eljárások keretében a rendelet adta jogkörrel élve felfüggesztették, illetve feltételekhez kötötték Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférését. Azt is megállapították, hogy Magyarországon az uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzéseknél az egyik legmagasabb az EU-ban a verseny hiánya és az egyajánlatos pályázatok aránya, ami súlyos korrupciós kockázatot jelent. A források jelentős része a kormányhoz közel álló személyekhez és cégekhez kerül. Példa erre Orbán Viktor miniszterelnök közeli családtagjainak és üzleti partnereinek jelentős uniós támogatásokhoz jutása. A uniós támogatások nagyobbik fele ma is zárolva maradt, mert a jogállamisági helyzet nem javult érdemben. Félő, hogy 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban részben vagy egészben nem hasznosulhatnak majd Magyarországon.