egyenlőség
Az egyenlőség elve azt hirdeti, hogy minden embernek egyenlő jogai és lehetőségei vannak, függetlenül a nemétől, származásától, vallásától vagy más személyes jellemzőitől. Ez az elv a leghatározottabban a nagy francia forradalom jelszavában (szabadság, egyenlőség, testvériség) jelent meg.
Politikai jelszóként eleinte az előjogok és kiváltságok felszámolását sürgette, vagyis a rendi vagy feudális társadalmaknak a korábbi születési és osztályalapon alapon szerzett privilégiumaival szemben előbb polgári eszményként jelent meg, majd szocialista célként is. Alexis de Tocqueville a modern demokráciák alapelveként azonosította.
Az emberi jogok egyik alapelveként az egyenlőség érvényesítése viszont ma azt jelenti, hogy mindenkinek el kell ismerni emberi méltóságát, jogegyenlőségét, és meg kell akadályozni a hátrányos megkülönböztetést. Ez az elv számos nemzetközi emberi jogi dokumentumban, például az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint további egyezményekben és nemzeti jogszabályokban is megfogalmazódik. Az egyenlőség előmozdítása kulcsfontosságú a társadalmi igazságosság és az emberi méltóság tiszteletben tartása szempontjából.