diszkrimináció tilalma
A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy tilos bárkit hátrányosan megkülönböztetni, kirekeszteni vagy kizárni az olyan tényezők alapján, mint például a származás, vallás, nem, fogyatékosság vagy szexuális irányultság.
Az emberi jogok egyik alapelvének tekintik, és számos nemzetközi jogi dokumentum, például az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az ENSZ Fogyatékosság elleni Egyezménye, világosan kifejezi a diszkrimináció tilalmát. Az ilyen tilalmak célja a társadalmi igazságosság előmozdítása és az egyenlőség elvének érvényesítése a sokféleség tiszteletben tartása mellett.
A diszkrimináció tilalma az igazságosság és jogállamiság egyik alapja. A magyar joggyakorlatban megkülönbözteti az alapjogi diszkriminációt, amelynél egy alapjog gyakorlásától foszt meg a diszkrimináció, valamint a nem alapjogi diszkriminációt, amely nem alapjogokat sért, de az adott csoport tagjainak hátrányt okoz. Nem minden megkülönböztetés minősül hátrányosnak, az ésszerűen indokolt, nem önkényes okokból történő megkülönböztetés, illetve a pozitív diszkrimináció, ami a hátrányos helyzetű csoportokat részesíti előnyben, bizonyos formában megengedettek.