betegek jogai
A betegjogok számos olyan jogot és jogosultságot foglalnak magukba, amelyek a betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti magatartást szabályozzák. Szemben az etikai elvárásokkal, a betegjogok kikényszeríthetők az egészségügyi szolgáltatókkal szemben.
Valójában a betegjogok az alapjogoknak (pl. élethez valójognak, emberi méltóságnak, hátrányos megkülönböztetésnek, valamint megalázó bánásmód tilalmának) az orvos-beteg viszonyban történő megfeleltetése.
A betegjogokat csak pár évtizede tárták fel, előtte ilyen jogterületet nem ismertek. Korábban a humánus orvos–beteg kapcsolatot legfeljebb etikai kódexek szabályozták, de nem szavatolták. A kezelés során döntéseket minden esetben az orvos hozta, a bizalmi kapcsolat egyoldalú volt, a beteg nem kérdőjelezhette meg orvosa ítéletét, ha az megfelelt a „tégy jót” orvosetikai alapelvének. Az 1990-es évektől jelentős szemléletváltás következett be. Az önrendelkezés tiszteletben tartásának alapelve háttérbe szorította, de legalábbis átértelmezte a „tégy jót” orvosetikai alapelvét.
Ma a betegjogok közé tartozik a tájékoztatáshoz való jog, a titoktartáshoz való jog, a tisztességes bánásmódhoz való jog és az orvosi döntések feletti autonómiához való jog. A betegnek joga van az ellátáshoz faji, vallási, fogyatékossági, nemi, szexuális irányultsági, nemzeti hovatartozásra vagy anyagi háttérre való tekintet nélkül. Ezek a jogok kiemelik az egészségügyi szolgáltatók etikai felelősségét is a betegeik iránt, beleértve az olyan elveket, mint az ártalom megelőzése, a jólét előmozdítása és az igazságosság.