Elítélték a bántalmazó börtönőrt – a sértettet a Helsinki Bizottság képviselte
A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 2011. március 30-án jogerősen elítélt egy büntetés-végrehajtási (bv.) felügyelőt, aki 2010 júliusában megvert egy fogvatartottat a Budapesti Fegyház és Börtön fegyelmi körletén. A bántalmazott panasza alapján az intézet parancsnoka tett feljelentést.
Translation is available for this content
Switch to EnglishA Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által kiszabott felfüggesztett egyéves szabadságvesztést helybenhagyta. Azonban az elsőfokúnál súlyosabb katonai büntetést szabott ki, ugyanis az elítéltet lefokozta, azaz megfosztotta a korábban szerzett rendfokozataitól. Az elsőfokú bíróság szerint a bv.őrmester „a szolgálatban megtartható” lett volna. A másodfokú tanács elnöke azonban az ítélet szóbeli indokolása során kifejtette, hogy a bv. felügyelő szándékos és erőszakos magatartással megszegte hivatalikötelességét és méltatlanná vált a szolgálatra.
Győző Gábor, a sértett jogi képviselője szerint „a tegnapi döntés különös jelentősége az, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozók által elkövetett bántalmazásokat nagyon nehéz bizonyítani, gyakran vádemelésre sem kerül sor, holott az ügy körülményeiből nyilvánvaló, hogy a bántalmazás megtörtént. A sértettek – a további következményektől tartva – gyakran nem tesznek feljelentést az őket megverő rendőr vagy büntetés-végrehajtási dolgozó ellen. Ha ez mégis megtörténik, akkor tanúk és videofelvétel hiányában a bizonyítás csak az orvosi látleleten és a sértett, illetve a gyanúsított tanúvallomásán alapulhat. Gyakran találkozunk azzal az érveléssel, hogy a sérüléseket a panaszos véletlen események, és nem a bántalmazás miatt szerezte.”
A tegnapi ítélet alapján azonban látható, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő, nehéz érdekérvényesítő pozícióban állók is érvényt szerezhetnek igazuknak. Fontos megjegyezni azt is, hogy a korrekt eljárásnak fontos előfeltétele volt az, hogy a bántalmazás helyszíne, a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnoka az ügy tudomására jutásakor feljelentést tett és a panaszost megvizsgáltatta orvossal, illetve fényképek készültek a sérülésekről. Ez a büntetés-végrehajtási rendszer átlátható, jogszerű működésének egyik eleme, amelyet minden börtönparancsnoknak és a személyi állomány tagjainak követnie kell.
***
Az ügyben hozott elsőfokú ítélet itt, a másodfokú ítélet itt olvasható.