A GyEM jelentései az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) keretében
Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (UPR) egy olyan egyedülálló folyamat, amelyet az ENSZ Közgyűlése hozott létre 2006-ban azzal a céllal, hogy négy és fél évente felülvizsgálja a 192 ENSZ tagállam emberi jogi teljesítményét. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat lehetőséget biztosít az államoknak arra, hogy nyilatkozhassanak, milyen intézkedéseket tettek az elmúlt időszakban az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása érdekében, továbbá vizsgálja, hogy a tagállamok teljesítették-e emberi jogi vállalásaikat, kötelezettségeiket. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat keretében Magyarország teljesítményét is górcső alá veszi.
Az ENSZ ebben a folyamatban különös figyelmet szentel a civil szervezetek által nyújtott információknak. A Magyar Helsinki Bizottság árnyékjelentésekkel igyekszik segíteni Magyarország emberi jogi teljesítményének soron következő felülvizsgálatát, és minden alkalommal számos, különböző fókuszú jelentéssel járul hozzá a folyamathoz. A gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni állami fellépéssel foglalkozó jelentések elkészítésében 2015-ben és 2021-ben is a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GyEM) tagjaként működtünk közre.
2021
A GyEM gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni állami fellépéssel foglalkozó 2021-es jelentése itt érhető el angol nyelven. A jelentés magyar nyelvű összefoglalóját lásd a GyEM honlapján.
2015
A GyEM 2015-ös jelentésében a magyar joggyakorlatban jelenlévő több rendszerszintű problémára irányítottuk rá a figyelmet. Ilyen volt például a gyűlölet-bűncselekmények alulminősítése (vagyis az előítéletes motiváció figyelmen kívül hagyása) és a rendőri intézkedések hiányosságai (rendészeti és nyomozati problémák). A hatékonyabb nyomozások érdekében a GYEM egy nyomozati protokoll kidolgozását sürgette. A fentieken túl komoly hiányosságok tapasztalhatóak az áldozatok támogatásával kapcsolatban, és a gyűlölet-bűncselekményekről gyűjtött adatok megbízhatóságával kapcsolatban is. A jelentés külön hangsúlyozza, hogy a kormány nem éppen a tolerancia pártján áll az LMBTI és roma csoportok megítélésében, és kifejezetten ellenséges retorikát folytat a menekültekkel és menedékkérőkkel szemben.