Egyértelműen biztosítani kell a bírák véleménynyilvánítási szabadságát

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több mint hét évvel ezelőtt kötelezte a magyar hatóságokat arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt „dermesztő hatás” megszüntetése érdekében. A  Baka kontra Magyarország strasbourgi döntés óta jelentősen megváltozott az a környezet, amelyben az ítéletet végre kell hajtani. Figyelemmel arra, hogy a Kúria új elnöke vezető szerepet játszik a bírák elhallgattatásában, olyan jogszabályok elfogadására van szükség, amelyek az EJEB joggyakorlatával összhangban garantálják a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságát.

A Baka kontra Magyarország ügyben az EJEB megállapította, hogy Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének az állam megsértette a véleménynyilvánítási jogát, amikor szakmai kritikája miatt idő előtt mozdították el tisztségéből. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely az EJEB ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi,  2023 decemberében ismét tárgyalni fog a Baka kontra Magyarország ügyről.

A Miniszteri Bizottsághoz októberben benyújtott beadványában a Magyar Helsinki Bizottság arra figyelmeztetett: a magyar hatóságok nem biztosítják, hogy a bírák szabadon kifejthessék szakmai véleményüket az igazságszolgáltatás függetlenségéről. Több bizonyíték van arra, hogy hátrányos következményektől kell tartaniuk. A bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt „dermesztő hatás” kódolva van a magyar bírósági szervezetrendszerben, a bírák többsége még szakmai kérdésekben is fél kifejteni a véleményét, és a kormány semmit nem tett ennek ellensúlyozására.

A Magyar Helsinki Bizottság azt ajánlja a Miniszteri Bizottságnak, hogy a bírák véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében végrehajtandó intézkedések megállapítása során vegye figyelembe a Kúria jelenlegi elnökének szerepét a bírák véleménynyilvánítási szabadságának korlátozásában. A dermesztő hatás megszüntetése és ellensúlyozása, valamint a magyar bírák bizalmának helyreállítása érdekében elsősorban azt igénylik, hogy a hazai jogalkotók olyan –- lehetőleg sarkalatos törvényben foglalt – jogszabályokat fogadjanak el, amelyek garantálják a véleménynyilvánítási szabadság gyakorlását és megfelelő jogorvoslatot biztosítanak annak megsértése esetén.