Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ): jelentés, működés

Először is tisztázzuk, mi köze van az EBESZ-nek a Magyar Helsinki Bizottsághoz. Ha 1975-ben 35 észak-amerikai és európai ország nem írja alá a Helsinki Záróokmányt, akkor ma nem létezne Helsinki Bizottság néven civil jogvédő szervezet Magyarországon. De mi köze van a Helsinki Záróokmánynak az EBESZ-hez? Megtudod, ha elolvasod kérdezz-felelünket.

Mi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)? Mióta létezik?

Az EBESZ (angol rövidítése OSCE) ma a világ legnagyobb, legkiterjedtebb nemzetközi biztonsági szervezete. Eredetileg az európai béke és biztonság garantálását szolgálta. De tevékenysége kiterjed Észak-Amerikára és egy ideje már Közép-Ázsiára is. Jelenleg 57 tagállama van, közöttük az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada. A nemzetközi szervezet további 11 országgal működik együtt (pl. Ausztráliával, Izraellel és Japánnal).

Az EBESZ tevékenysége ma kiterjed tagállamai emberi jogi és kisebbségi helyzetének javítására, demokratikus intézményeinek védelmére, választások megfigyelésére, fegyverzetellenőrzésre, leszerelésre, biztonság- és bizalomépítésre is, de a szervezet gazdasági és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozik.

Az EBESZ története az 1950-es évekre nyúlik vissza. A szovjet külpolitika igyekezett volna a második háború utáni európai status quót, a kontinens vasfüggönnyel történt kettéosztását véglegesíteni és a birodalom területi nyereségeit elismertetni. A megoldatlan német kérdés, a fel-felforrósodó hidegháború (pl. a magyar 1956-os forradalom eltiprása), a szemben álló felek kibékíthetetlen stratégiai céljai azonban jó ideig megakadályozták, hogy “Nyugat” és “Kelet” páneurópai biztonsági konferencián rendezve konfliktusait megtalálja a békés egymás mellett élés és a be nem avatkozás biztonságpolitikai garanciáit.

A hetvenes években jelentősen módosult a nyugati országok Európa-politikája, ezzel párhuzamosan a szovjetek is hajlandók mutatkoztak engedményekre és együttműködésre.  Az enyhülési folyamat egyik kiemelkedő állomása volt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) és a Helsinki Záróokmány. Szovjet kezdeményezésre 1972-ben indultak el a hivatalos, többoldalú tárgyalások, és 1975. augusztus 1-én jutottak el a záróokmány aláírásáig. Az első multilaterális kelet-nyugati megállapodás három területtel foglalkozott:

1.  a nemzetközi együttműködés katonai, biztonságpolitikai kérdéseivel;
2.  a gazdasági, tudományos, technológiai és környezetvédelmi együttműködéssel;
3. az együttműködés emberi vonatkozásaival.

Ezeket a fő témákat kosaraknak nevezték el. A harmadik kosárba bekerült az emberi jogok biztosítása és nemzetközi kontrollja is. De nem csak oda.

A dokumentum bevezetése tíz alapelvet sorol fel. Ezek között a harmadik a határok sérthetetlenségének, a negyedik az államok területi integritásának az elve. A hatodik a belügyekbe való beavatkozás tilalma, a nyolcadik a népek önrendelkezési joga. Az utóbbi kettő közé ékelődik a nevezetes hetedik alapelv, amely az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását írja elő, beleértve a gondolat, a meggyőződés, a vallás és a hit szabadságát.

Moszkva először hatalmas külpolitikai sikerként értékelte az egyezményt, és a nyugati vezetők is szkeptikusak voltak. Egyedül tán egy maroknyi szovjet értelmiségi érezte meg a lehetőséget és fogta fel a megállapodás jelentőségét. Szergej Kovaljov, az emberi jogok nagyszerű orosz harcosa úgy emlékezett egyikükre (talán önmagára), hogy a záróokmányra lemondóan legyintő társainak azt mondta: „A nagy vörös cápa bekapta a csalétket, most már a Nyugaton múlik, mikor húzzák meg a zsinórt.” A történteket idézi fel Kőszeg Ferencnek, a Magyar Helsinki Bizottság alapítójának írása. 

Kelet-európai civilek tehát eleinte komolyabban vették a helsinki folyamatot, mint maguk az aláírók. Az első Helsinki nevét viselő civil szervezet Szovjetunióban alakult Moszkvai Helsinki Csoport néven. Az alapítókat bebörtönözte és száműzte a brezsnyevi szovjet diktatúra. Ennek ellenére másutt is létrehoztak öntevékeny emberi jogi csoportokat, talán a legismertebb közülük a Charta ‘77 volt Csehszlovákiában. Őket is zaklatták a hatóságok, többüket be is börtönözték.

A záróokmányt végül 35 ország első számú politikai vezetője írta alá. Albánia és Andorra kivételével az összes európai ország csatlakozott hozzá, valamint az Egyesült Államok és Kanada is. A helsinki folyamat különösen az 1980-as években vált jelentőssé. Ez a különféle konferenciák és utótalálkozók időszaka. (Egyik legfontosabb közöttük az 1985-ös budapesti Európai Kulturális Fórum, ami mellett — az állambiztonság mesterkedése ellenére is — az akkori másként gondolkodók is alternatív kulturális fórumot tartottak.)

Az EBEÉ a multilaterális kelet-nyugati párbeszéd legfontosabb fórumává vált. Fontos szerepe volt abban, hogy a kelet-európai rendszerváltások többnyire békés mederben folytak le.

Az 1990 novemberi párizsi csúcstalálkozó hivatalosan is lezártnak nyilvánította a hosszú hidegháborús korszakot. Az ott elfogadott Párizsi Charta aláírói megerősítették elkötelezettségüket a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok és a politikai pluralizmus mellett. Emellett létrehozták a későbbi EBESZ intézményeinek és szervezeti egységeinek előképeit.

A helsinki folyamat az 1990-es években az intézményesülés útjára lépett. Mindebben fontos szerepet játszott a magyar diplomácia is. Így például az 1994-es budapesti csúcstalálkozón nevezték át az EBEÉ-t EBESZ-nek.

Mi az EBESZ célja?

Célja az európai biztonság és stabilitás megőrzése, konfliktusok korai előrejelzése, a konfliktuskezelés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció.

Az EBESZ együttműködésben és átfogó módon kezeli a biztonságot, mivel annak három – politikai-katonai, emberi (ezen belül emberi jogi), valamint gazdasági és környezetvédelmi – dimenziójával egységesen foglalkozik. Az EBESZ az európai béke megőrzésének intézményesített konzultatív fóruma. Noha eredményei e tekintetben vitathatatlanok, korlátait jól mutatják, hogy például az Ukrajnát lerohanó, a Helsinki Záróokmányt és a helsinki alapelveket felrúgó Oroszország még ma is teljes jogú tagja a szervezetnek. A kizáráshoz ugyanis a tagállamok teljes egyetértésre volna szükség. 

Hogyan működik az EBESZ?

Az EBESZ-nek rendkívül összetett az intézményi felépítése. Legfontosabb döntéshozó szervének még most is a tagállamok állam- és kormányfőiből összeálló csúcstalálkozók számítanak. Itt határozzák meg a szervezet stratégiai céljait. A döntésekhez teljes egyetértés szükséges, akár egyetlen tagállam is megakadályozhatja azokat. Komoly kritikája az EBESZ működésének, hogy a 2010-es asztanai óta nem rendeztek csúcstalálkozót. Eddig mindössze 7 EBESZ-csúcstalálkozó volt, ebből az egyik 1994-ben Budapesten.

A csúcstalálkozók közötti időszakokban az évente egymással találkozó külügyminiszterekből álló Miniszteri Tanács a legfőbb döntéshozatali szerv, ő viszi az ügyeket. Itt is teljes egyetértés kell a döntéshez. 

A gyakorlati döntésekben a nagykövetekből álló Állandó Tanácsnak van meghatározó szerepe. Ez a testület hetente ülésezik, és nem csak a tagállamok, de a partnerországok és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének a képviselői is részt vesznek benne. Az Állandó Tanácsnak három informális „alárendelt testülete” is van: a Biztonsági Bizottság, a Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság és a Humán Dimenzió Bizottság. 

Az Állandó Tanács mellett működik az EBESZ egyik legfontosabb egyeztető szerve a Biztonsági Együttműködési Fórum (angol rövidítése: FSC), ahol a legintenzívebben zajlik a béke megőrzésére irányuló párbeszéd. Feladata az európai katonai biztonság és stabilitás növelése, illetve ő kezeli a tagállamoknak néhány alapvető politikai-katonai megállapodását is.

Az EBESZ-ben 1991 óta soros elnökségek és soros elnökök váltják egymást. A soros elnökségre az adott ország jelentkezik, és ha minden tagállam egyetért vele, akkor a tagállam külügyminisztere lesz egy éven át a szervezet soros elnöke. Magyarország eddig egy alkalommal látta el a soros elnökségi feladatokat, és Kovács László külügyminiszter volt a soros elnök 1995-ben. 

A soros elnök tevékenységét segítik a különleges megbízottak, akiknek a fegyveres konfliktusok megelőzésében és válságkezelésben van szerepük. Őket a soros elnök közvetlenül és belátása szerint nevezi ki, és ad nekik feladatot.

A Parlamenti Közgyűlés 1990 óta működik az EBESZ-ben (sőt már elődében, az EBEÉ-ben is). Ide a nemzeti parlamentek delegálnak képviselőket. Magyarországnak 6 helye van a 323 fős testületben.

Az EBESZ végrehajtó szervei:

• az adminisztrációs teendőkért, a pénzügyekért az EBESZ-főtitkár és titkársága felel, a három évre kinevezett főtitkár felügyeli az EBESZ-missziókat is;
• a három évre kinevezett, hágai székhelyű nemzeti kisebbségi főbiztos;
• a három évre kinevezett, bécsi székhelyű sajtószabadságért (vagy médiaszabadságért) felelős megbízott (vagy biztos);
• a varsói központú Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), amelynek legfontosabb feladatai:

– a választások megfigyelése;

– demokratizálódás;

– az emberi jogok tiszteletben tartása;

– a romákat érintő kérdések és a tolerancia;

– valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni harc.

Melyek az EBESZ-ben résztvevő államok?

Az 57 tagállam ábécé sorrendben:

• Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán,
• Belarusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,
• Ciprus, Csehország,
• Dánia, 
• Egyesült Királyság (Nagy-Britannia), Észak-Macedónia, Észtország,
• Finnország, Franciaország, 
• Görögország, Grúzia (Georgia),
• Hollandia, Horvátország, 
• Írország, Izland, 
• Kanada, Kazahsztán, Kirgizisztán, 
• Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg,  
• Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Mongólia, Montenegró, 
• Németország, Norvégia, 
• Olaszország, Orosz Föderáció, Örményország,
• Portugália,
• Románia,
• San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, 
• Vatikán (Szentszék),
• Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, 
• Ukrajna, Üzbegisztán.

Melyek az EBESZ partnerállamai?

• Ázsiai partnerek: Afganisztán, Japán, Koreai Köztársaság, Thaiföld;
• mediterrán partnerek: Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Marokkó, Tunézia;
• valamint Ausztrália.

Kik az EBESZ vezetői?

2024. február elsejei állapot szerint:

• A soros elnökség Máltánál van.
• A soros elnök Ian Borg, Málta külügyminisztere. 
• Az EBESZ főtitkára: Helga Maria Schmid Németországból.
• A nemzeti kisebbségi főbiztos Kairat Abdrakhmanov Kazahsztánból.
• A médiaszabadságért felelős megbízott Teresa Ribeiro Portugáliából. 
• A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalát (ODIHR) az olasz Matteo Mecacci vezeti.

Hol van az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet székhelye?

A szervezet székhelye Bécsben van. A főporta a Wallnerstrasse 6-nál található. Bécsben működik az Állandó Tanács, itt van a Titkárság, a főtitkár és a médiaszabadságért felelős megbízott.  

A Parlamenti Közgyűlés irodája Koppenhágában van, az ODIHR székhelye Varsóban, míg a nemzeti kisebbségi főbiztosé Hágában.