Díjat nyert a Helsinki Bizottság által szervezett „civil-rendőr konzultáció”
A SozialMarie díjra olyan projektek pályázhattak, melyek valami eredeti, kreatív ötlettel, merőben új nézőpontból közelítenek egy társadalmi problémához. Programunk, amelyben a rendőrség és a helyi lakosság képviselői közötti helyi konzultációkat szervezünk, ezer eurós díjat nyert.
Translation is available for this content
Switch to EnglishA társadalmi innovációt értékelő SozialMarie díjat évente osztja ki az osztrák Unruhe magánalapítvány. A kezdeményezés célja a nyertes projektek pénzbeli jutalmazása mellett, azok megismertetése a szélesebb társadalmi nyilvánossággal.
A Sozialmarie zsűrije értékelése szerint a Helsinki Bizottság projektje egyrészt fontos szimbolikus jelentőséggel bír, másrészt kiváló eszköz arra, hogy alternatívát nyújtson a közbiztonsággal kapcsolatos kérdések szélsőjobboldal általi kisajátítására. A zsűri szerint a program a biztonságos, megértésen alapuló együttélés felé tett bátor és szükséges lépés. A Sozialmarie fővédnökei aktív szerepet vállalnak egy-egy díjazott projekt támogatásában. Az idei magyar fővédnök Winkler Nóra televíziós újságíró, a Helsinki Bizottság kezdeményezését karolta fel. A 4. helyért járó 1000 eurós díjat munkatársunk május 1-jét vette át Bécsben.
A Helsinki Bizottság díjazott STEPSS programja 2007-ben kezdődött, a konzultációkra először 2009-ben került sor. A programban szervezett civil-rendőr konzultáció a közösségi rendőrségi modell egyre gyakrabban alkalmazott eszköze, jelenleg két budapesti kerületi kapitányságon és két vidéki városban folyik a fórumok előkészítése, illetve tartása.
A konzultatív fórum célja, hogy a rendőri tevékenység minél közelebb kerüljön a lakossághoz annak érdekében, hogy a felek valós információval rendelkezzenek egymásról, bízzanak egymásban, illetve szervezett keretek között folytassanak rendszeres párbeszédet.
Fontos az állami szervezetek, így a rendőrség működésének átláthatósága, az állampolgárok informálása és a nyílt párbeszéd, ezért a civil-rendőr fórum intézményesítése önmagában is érték. A konzultatív fórum egy kevéssé formalizált kommunikációs csatorna. Ez teszi lehetővé olyan kérdések/problémák felvetését, amelyek szokásos, hivatalos eljárásokban (pl. panaszeljárás) fel sem merülhetnének. A fórum alkalmat ad arra is, hogy a helyi lakosok közvetlenül tájékoztassák a rendőrséget az őket leginkább zavaró, irritáló olyan problémákról, melyekről a rendőrségnek fontos tudomást szereznie. A fórum ugyanakkor nem egyéni panasznapként szolgál, a konzultáció információ-, ismeret- és tapasztalatcserét jelent, amelynek alkalmával cél a felmerült problémák legalább egy részére megoldási javaslat kidolgozása és szükség esetén a civil-rendőr együttműködés kialakítása is.
A helyi roma szervezetek részvétele a fórumokon kiemelkedő jelentőségű lehet. A Helsinki Bizottság STEPSS programban végzett kutatása szerint a roma származású állampolgárokat háromszor nagyobb eséllyel igazoltatják a rendőrök, mint a nem romákat, miközben az igazoltatások eredményessége – azaz az igazoltatások alapján indult eljárások gyakorisága – tekintetében nincs különbség a két csoport között. Ez önmagában a két csoport közötti feszültség forrása. A kisebbségek nagyobb kontrollja más országokban is tapaszalt jelenség, amellyel szemben számos módon próbálnak fellépni, illetve kísérletet tesznek a történetileg már kialakult feszültségek csökkentésére a nyitott párbeszéd útján.
A konzultatív fórumok elősegíthetik a helyi lakosság és helyi kisebbség érdekeinek és jogainak érvényesítését azáltal, hogy strukturált kereteket biztosítanak véleményük és aggályaik kifejezésére. Így a konzultatív fórumok hozzájárulnak ahhoz, hogy a legnagyobb hazai kisebbség tagjai, a romák is bekapcsolódhassanak a demokratikus társadalmi párbeszédbe. A strukturált és közvetlen párbeszéd elősegíti a kölcsönös megértést és elfogadást, és hosszú távon a romákkal szembeni rendőri előítéletek csökkenéséhez vezethet. Mindezek nagymértékben és tartósan hozzájárulhatnak a roma kisebbség társadalmi megítélésének javulásához.
Ha a fórumok sikeresek, akkor azokat a jövőben a rendőrség, az önkormányzat és a helyben aktívan működő civil szervezetek közösen és rendszeresen szervezik meg. Az egymást követő fórumokon az új témák mellett lehetséges a konzultációk eredményének, az elhangzott javaslatok, felevetések ismételt megvitatatása, és tájékoztatás arról, hogy a napirendre került kérdésekben milyen előrelépések történtek, és a felvetődött javaslatoknak mi lett a sorsa. Ha a fórumok érzékelhető gyakorlati eredményeket hoznak, akkor számíthatunk arra, hogy a rendőrség és a lakosság közötti – helyi szinten megvalósuló – bizalom megerősödik.
A Helsinki Bizottság nyertes pályázata letölthető itt.
A díjkiosztón készített fényképek elérhetőek itt.