Civiltörvény: nincs miről egyeztetni
Az Igazságügyi Minisztérium mára meghívott néhány civil szervezetet az elnevezése szerint a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény egyeztetésére. A gesztus komolytalanságát jelzi, hogy a minden szempontból elfogadhatatlan törvényjavaslat parlamenti vitája egy nappal a minisztériumi tárgyalás előtt megkezdődött. A meghívott civil szervezetek álláspontja a találkozó után is változatlan: nem tartják vitaalapnak, így elutasítják a törvényjavaslatot. A legjobb, amit a kormánypártok tehetnek, hogy visszavonják, és örökre elfelejti a kártékony megrendszabályozási kísérletüket.
A fotó a találkozó utáni sajtótájékoztatón készült a Kossuth téren
A tervezett változtatásoknak – a kormánypártok állításával szemben – nem az a célja, hogy a társadalom számára átláthatóbbá tegye a civil szervezetek működését. A mostani kormánypártok által elfogadott törvény jelenleg is kötelezi arra a közhasznú szervezeteket, hogy nyilvánosságra hozzák a bevételeik mértékét és azt, hogy kik a támogatóik. A civil szervezetek többsége a törvényben előírtnál is sokkal átláthatóbban működik. Ha pedig valamelyik szervezet megszegné a szabályokat, az államnak eddig is rendelkezésére álltak az ahhoz szükséges eszközök, hogy megfelelően szankcionálja a szabálytalankodókat.
A fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat önkényesen külföldről támogatottnak minősít és regisztrációra kötelez egyes civil szervezeteket és a támogatóikat. Ez a szabályozás semmilyen alkotmányosan igazolható célt nem szolgál, ugyanakkor megbélyegez és kirekeszt számos független és önálló hangon megszólaló közéleti szereplőt.
A „külföldről finanszírozott” stigma az évek során felépített kormányzati kommunikációval együtt nyer valódi értelmet, amelyben minden, ami „külföldi”, az szükségképpen a magyar nemzet érdekei ellen van. A törvényjavaslat egyes civil szervezeteken túl a külföldinek minősített támogatókat is stigmatizálja – legyenek azok magánszemélyek (pl. külföldön élő magyarok vagy Magyarországon élő külföldiek), magánalapítványok, külföldi államok, nemzetközi szervezetek, az Európai Unió vagy akár az ENSZ és szakosított szervezetei.
Az Igazságügyi Minisztériumban ma megjelenő civil szervezetek közül az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország Alapítvány elutasítja, és vitára alkalmatlannak tartja a törvényjavaslatot. Ezért arra kérik a kormánypártokat, hogy vonják vissza azt.