„Cinkos, aki néma…”
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben kérdezi a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, nem érzik-e szükségét a megszólalásnak annak kapcsán, hogy egy szélsőséges csoport által szervezett rendezvényen, egy országgyűlési képviselő jelenlétében zsidók, romák és „más bőrszínűek” megölésére buzdították a hallgatóságot. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint az ügyészségnek ki kell vizsgálnia az eseményeket, a közjogi méltóságoktól pedig elvárható az uszító kijelentések elítélése.
Translation is available for this content
Switch to EnglishSajtóhírek szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett, úgynevezett Magyar Sziget rendezvényének egy előadásán többek között a következő uszítás hangzott el: „el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszint lát”. A szervezet vezetője szerint a fajok háborúja zajlik, ezért el kell jutniuk egy szintre: „arra, hogy újra agresszívvá, erőszakosakká, szikárakká, mohókká, szinte fenevadakká váljunk”.
Az elhangzott megnyilvánulásokra a szólásszabadság nem ad felhatalmazást. Erőszakra, emberölésre uszítani senkinek nincs joga. Mivel a konkrét kijelentések egyes társadalmi csoportok tagjai ellen erőszakra hívnak fel, nagy valószínűséggel a közösség elleni izgatás bűntettét valósítják meg. Ezért a hatóságok kötelesek a büntetőjogi felelősségre vonás szükségességét megvizsgálni.
A rasszista, uszító, nagy nyilvánosság előtt tett megnyilvánulások különösen veszélyesek akkor, amikor a magyar társadalomban magas fokú a kisebbségekkel szembeni intolerancia. Ezért – az esetleges büntetőjogi felelősségre vonás mellett – nagy jelentősége van annak, hogy az ország vezetői megszólalnak-e a kérdésben.
Ennek okán nyílt levélben kérdezzük:
1. Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy a Magyar Köztársaság ügyészsége vizsgálja-e a bűncselekmény gyanúját felkeltő megnyilvánulásokat?
2. Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy mikor készül nyilvánosan elítélni a magyar közbeszédben példátlan durvaságú nyílt uszítást? A magyar kormány fel kíván-e lépni az erőszakra való nyílt felhívás ellen, tekintettel arra is, hogy – a fenti kijelentésekkel egy tőről, a neonáci eszmékből fakadó – „egyenruhás bűnözéssel” szemben a kormány szigorú fellépést ígért?
3. Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy a nemzet egységének megtestesítőjeként miért marad néma, amikor magyarok elleni erőszakra hívnak fel? Nem érzi-e, hogy megszólalásával egyértelművé kell tennie: hiába szerepel a – neonáci karlendítés miatt már amúgy is jelentős negatív nemzetközi sajtóvisszhangot kapott – rendezvény megnevezésében a „magyar” jelző, a gyűlöletkeltő mondatok nem a magyarság véleményét tükrözik.
Megkeresésünkre várjuk a címzettek válaszát.
Beadványunkat a nyomozóhatóság feljelentésként értékelte, amelyet azonban elutasított. Az elutasítás ellen a Magyar Helsinki Bizottság panaszt tett. A Helsinki Bizottság panaszát az ügyészség később elutasította, további jogorvoslatra nem volt lehetőség.