Milyen a börtönkoszt Magyarországon?

Mit eszik egy rab?

A kiosztott csekély mennyiségű, silány minőségű és kiegészítésre szoruló étellel kapcsolatban a Magyar Helsinki Bizottsághoz rendszeresen érkeznek panaszok.

“Az élelmezés: párizsi vagy virslidarabkák 2-2 db készítik sótlanul, íztelenül adják. Kétnaponta kb. 2 evőkanál félnyers vagy péppé főzött marháknak való táprizs van “ebédre” valami piros lével leves helyett. Vacsorára hetente 4-5x 50 g csirke- vagy sertésmáj. Amikor túrós batyu lett volna vacsorára, az ételosztók ellopták és helyette 1 db főtt tojást adtak. Így kb. 2-3 nap van, amikor eszek. Általában a reggelimet teszem el estére, hogy legalább este egyek valamit.”

És a sokszor ehetetlen koszt sincs ingyen a fogvatartottaknak, ugyanis rabtartás címén jelenleg 910,- Ft-ot kell fizetnie naponta mindenkinek, aki dolgozik, vagy nem dolgozóként letéti pénzzel rendelkezik.

Hogyan hatott az infláció a rabok étkeztetésére?

A börtön konyháján kívül a raboknak, ha van rá pénzük, lehetőségük van az intézeten belül a kiétkező boltban vásárolni maguknak élelmiszert, illetve hozzátartozóik a bolt webshopján keresztül küldhetnek be nekik csomagot. Az árak azonban jóval a piaci ár felett mozognak, érdemes lenne a környékbeli kiskereskedelmi átlagárak mértékéig csökkenteni azokat.

„Az édesapa azt írta, hogy a családnak kell minden hónapba 100000 forintot küldeni hogy minimum életszinvonalat tudjon tartani a fia!! Főleg élelmiszer vásárlására kell a pénz. Az élelmezés annyira silány, hogy magának kell vásárolnia, ha megfelelő élelmet szeretne fogyasztani! Pedig napi fizikai munkát (épitőipari munka) végez.”

Számos felesleges korlátozás is köti a bolti szolgáltatást igénybe vevő fogvatartottakat. 2017 óta korlátozzák például a megvásárolható élelmiszerek darabszámát és nincs minden intézetben lehetőség hűtőszekrény használatára. A vitaminkészítmények forgalmazását is megszüntették a boltokban. Az áruválaszték is bővítésre szorulna, különös tekintettel a bio- és vegán termékre, valamint allergénektől mentes élelmiszerekre és tisztasági termékekre.

Ezekkel a problémákkal foglalkozott legutóbbi, Rabtartással és az egészségükkel fizetnek a fogvatartottak a falatnyi ételért c. cikkében Török Ágnes.

Biztosítja a börtön az ételérzékeny és ételallergiás fogvatartottaknak a megfelelő étrendet?

Az általános problémák mellett külön gondot jelent a büntetés-végrehajtásban az allergiás, ételérzékenységektől szenvedő rabok élelmezése ( fogvatartottak 12,16 százalékát érinti a speciális étrend.) A fogvatartott ember törvényben biztosított joga a megfelelő egészséges elhelyezés, az egészségi állapotának megfelelő élelmezés és az egészségügyi ellátás. Míg egy vegetáriánus számára semmilyen biztosíték nincs arra, hogy engedélyezni fogják számára a húsmentes étrendet, addig ha valakinek speciális étrendre betegség, ételérzékenység miatt van szüksége, akkor elvileg kötelesek biztosítani a megfelelő étkezést, feltéve hogy ezt a bv. orvos is javasolja.

 A Magyar Helsinki Bizottság egyik ügyfele például kivételesen sokrétű, életveszélyes allergiás megbetegedésekkel küzd hosszú évek óta. Immunrendszere rosszul reagál különféle gyógyszerekkel (pl. penicillinre, heparinra, cephalosporinra), kozmetikumokra, tartósítószerekre, élelmiszerekre (pl. tejre, korpára, szójára), egyes tisztítószerekre, porra, kutyaszőrre és számos növényi pollenre. A börtönben még újabb allergiák is kialakultak nála, például a tojással szemben.

Volt olyan hét, hogy a napi 40 deka kenyér mellé összesen heti 2 kiló sertészsír járt neki. Vacsoráját egy-egy vöröshagymával és almával „dobták fel”, meg heti kétszer füstölt szalonnát kapott. Már ettől is lefogyna, de sokszor – félve egy újabb allergiás reakciótól – inkább egyszerűen nem eszik. A drasztikus fogyás miatt is veszélyben van. A testtömegindexe (BMI) 15,42, ami alatta marad az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kritikusnak tekintett 16-os szintnek, azaz vészes soványsága halálhoz is vezethet.