Bírósághoz fordul az állami örökségrombolást leleplező szakember
A Közszolgálati Döntőbizottság elutasította Bátonyi Péter korábbi kormányfőtanácsos panaszát. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele ezért bírósághoz fordul. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műemlékvédelmi szakemberét azért mentették fel, mert nyilvánosság előtt leplezte le műemlék épületek kormányzati közreműködéssel történő tönkretételét.
A Lázár János miniszter vezette ÉKM múlt héten diadaljelentésben számolt be a Közszolgálati Döntőbizottság döntéséről. Tette ezt a tárca akkor, amikor még sem a művészettörténész panaszos, sem ügyvédje nem látta a határozatot. „A Bátonyi-lufi kipukkanását” a tárca még azért sem ünnepelhetné, mert Bátonyi Péter most bírósághoz fordul, hogy jogszerűtlen eltávolítása miatt elégtételt kapjon.
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelét azért mentették fel azonnali hatállyal, mert tavaly novemberben beszámolt a hazai műemlékvédelemben tapasztalt szabálytalanságokról és visszásságokról a Partizán műsorában.
Az ÉKM korábbi kormányfőtanácsosa éveken át köztisztviselőként dolgozott. A minisztérium azzal indokolta a kirúgását, hogy kijelentései sértették az intézmény jó hírnevét. Merthogy a Partizán 3 perces előzetes videójában, ami a felmondás alapjául szolgált, a szakember megnevezte a Magyar Nemzeti Bank épületének felújításához kapcsolódó visszásságokat. Ez az eset 2021-es, így amikor a munkálatok zajlottak, az ÉKM még nem is létezett. Tehát az is kizárható, hogy ezzel rossz hírnevét keltsék a tárcának. Ez a fontos körülmény azonban nem befolyásolta a Közszolgálati Döntőbizottságot.
Az sem érdekelte a tanácsot, hogy a kormányzati segédlettel végrehajtott műemlékrombolást feltáró Bátonyi közérdekből cselekedett, így leplezte le a kormány kártékony intézkedéseit. Tehát nem valamiféle bosszú vezérelte, nem önös érdekből szegte meg a titoktartási szabályokat, hanem azért, hogy a közérdek érvényesülését előmozdítsa. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáltatója jogellenesen járt el, amivel kárt okozott az országnak, a magyar épített örökségnek, melynek védelme mindannyiunk kötelessége, különösen az egy műemlékvédelmi szakembernek és kormányfőtanácsosnak.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga szerint is meg kell illesse őt az a védelem, ami a közérdekű ügyekben törvénytelen gyakorlatokat leleplező személyeknek jár. Így akkor sem lehetett jogszerű az eltávolítása, ha formálisan szabályokat sértett. Mérlegre kell tenni tehát, mi okozott nagyobb kárt. Ezt a Közszolgálati Döntőbizottság elmulasztotta.
Pedig ez esetben egyértelmű, hogy ami itt a munkáltatónak esetleg hátrány, az mindenki másnak kívánatos és előnyös, hiszen csak úgy fékezhető meg a műemlékek rombolása, ha ezeket az információkat nyilvánosságra hozzák.
Bátonyi Péter után további öt kiváló, tapasztalt szakembert távolítottak el a Műemléki Főosztálytól, sőt magát a részleget is megszüntették.
A Magyar Helsinki Bizottság hosszú évek óta képvisel munkavállalókat, akiket politikai véleményük vagy szabálytalanságok feltárása miatt bocsátottak el igazságtalanul állásukból.
„A döntőbizottság határozata minden lényeges ponton átvette a minisztérium érvelést. Ezek szerint a visszásságok nyilvánosság elé tárása alapozta meg ügyfelem érdemtelenné nyilvánítását. Ha ez így volna, akkor közszolgaként soha senki nem tárhatná fel a hatalom visszaéléseit. Márpedig ez valódi közérdek, szó sem lehet érdemtelenségről” – mondta Szekeres Zsolt, a Bátonyi Pétert képviselő ügyvéd.