Az Európa Tanács szerint aggasztó, hogy magyar bírákat retorziók értek a véleményük miatt

A magyar kormánynak biztosítania kell, hogy a bírák anélkül nyilváníthassanak véleményt szakmai, a bíróságok függetlenségével kapcsolatos kérdésekben, hogy attól kellene tartaniuk, hogy véleményük miatt hátrány éri őket – olvasható ki az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának szeptemberi döntéséből.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, amely a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását ellenőrzi, 2019. szeptember 23-25‑én ismét napirendjére tűzte a Baka kontra Magyarország ügyben hozott ítélet végrehajtásának vizsgálatát.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke azután fordult a strasbourgi bírósághoz 2012-ben, hogy a bírósági szervezetrendszer „reformja” keretében az eredetileg hat évre szóló elnöki megbízatását három és fél évvel a mandátuma lejárta előtt megszüntették. Baka András az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelmében sérelmezte, hogy idő előtti elmozdításával szemben semmilyen jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésére. Emellett azt is kifogásolta, hogy a mandátuma megszüntetésére – a kormány állításával szemben – nem a bírósági rendszer reformja, hanem a nyilvánosság előtt tett, a bírósági szervezetrendszer átalakítására vonatkozó kritikus szakmai kijelentései miatt került sor.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban meghozott ítéletében Baka Andrásnak adott igazat: megállapította, hogy a magyar állam megsértette Baka jogorvoslathoz fűződő jogát, elnöki megbízatása idő előtti megszüntetését ugyanis az Alaptörvény mondta ki, amellyel szemben semmilyen jogorvoslati lehetőség nem állt rendelkezésre. Ugyancsak megállapította a strasbourgi bíróság a korábbi főbíró véleménynyilvánításhoz fűződő jogának sérelmét, mivel úgy ítélte meg, hogy Baka elmozdítására valójában azért került sor, mert főbírói minőségében, nyilvánosan szakmai kritikát fogalmazott meg.

Az ítélet azt is rögzítette, hogy Baka András elmozdításának nem csupán az ő személyére nézve voltak hátrányos következményei, hanem az általában is kihatott a véleménynyilvánítás szabadságára, és ún. „dermesztő hatása” kellett hogy legyen a bírák szakmai, a bíróságok függetlenségével kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítására.

Az ítélet végrehajtásának korábbi, 2017-es ellenőrzése során a Miniszteri Bizottság azt javasolta, hogy Magyarország hozzon megfelelő intézkedéseket a Baka-ügy dermesztő hatásának kiküszöbölése és ellensúlyozása érdekében.

A Magyar Helsinki Bizottság 2019 augusztusában, az ítélet végrehajtásának ismételt vizsgálata előtt beadvánnyal fordult a Miniszteri Bizottsághoz, rámutatva arra, hogy Magyarország nem hajtotta végre maradéktalanul a Baka kontra Magyarország ügyben hozott ítéletet. A beadvány szerint a magyar állam elmulasztotta megtenni a Miniszteri Bizottság korábbi döntésében előírt intézkedéseket, és a magyar bírák továbbra is megalapozottan tarthatnak megtorlástól a bíróságok függetlenségével kapcsolatos szakmai véleményük kifejtése miatt. Ez történt az Országos Bírói Tanács egyes tagjaival, akik kritikát fogalmaztak meg az Országos Bírósági Hivatal elnökének jogellenes lépéseivel szemben. Ennek megtorlásaként munkakörülményeik megnehezedtek, szakmai előmenetelük kapcsán hátrányokat szenvedtek, és a sajtóban is támadások érték őket, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy aláássák a szakmai hitelüket.

A beadvány felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar jogszabályok továbbra sem írják elő, hogy ha megállapítást nyer, hogy egy bírósági vezetőt jogellenesen bocsátottak el, akkor őt vissza kell helyezni a korábbi vezetői tisztségébe.

A Miniszteri Bizottság 2019. szeptemberi döntésében – a Magyar Helsinki Bizottság beadványával összhangban – aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a dermesztő hatás a bírák véleménynyilvánítása kapcsán nemcsak hogy nem csillapodott, hanem inkább tovább erősödött. A Miniszteri Bizottság ezért felszólította a magyar kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket ennek a hatásnak a mérséklése érdekében, és legkésőbb 2019. december 31-ig nyújtson be egy újabb akciótervet a kialakult helyzettel kapcsolatos aggályok eloszlatása érdekében.