Az előállítás nem lehet előrehozott büntetés
A Debreceni Törvényszék jogerős ítéletben mondta ki, hogy a nyíregyházi rendőrök jogsértően állítottak elő egy szabálysértéssel gyanúsított autóst. Ez a rendőri intézkedés szükségtelen és aránytalan volt. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele panaszának így hamarosan helyt kell adnia a rendőrségnek.
Kóka József ügyfél és Bieber Ivóna ügyvéd
Ha valaki szabálysértést követ el, még tettenéréskor sem kötelező a gyanúsított előállítása, vagyis nem kötelező őt bevinni a rendőrségre. A rendőröknek a lehetséges intézkedések, kényszerítő eszközök közül azt kell választaniuk, amely a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
Ehhez képest nem ritka, hogy olyanokat is előállítanak szükségtelenül és törvénysértően, akiket egyáltalán nem kellene. Ezekből aztán sokszor támadnak konfliktusok. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele a rendőri jelentés szerint is végig együttműködő volt az intézkedő rendőrökkel. Mindössze annyi volt a bűne, hogy a szabálysértést nem ismerte el a helyszínen, ezért bevitték. Kóka József ezt nem hagyta annyiban, és utóbb jogorvoslatot kért a civil jogvédők segítségével.
A szabálysértési eljárás
2023 márciusában Kóka József autójával a főútról balra lekanyarodott egy bolt előtti parkolóba, a mögötte haladó rendőrök rögvest utána fordultak. Először tüzetesen megvizsgálták az autót, majd közölték: szerintük szabálytalankodott, mert kanyarodáskor a szembejövő sávban közlekedő BMW-nek fékeznie kellett, hogy megelőzze a balesetet. Kóka vitatta ezt, a helyszíni bírságot sem volt hajlandó elfogadni. Válaszul előállították a nyíregyházi kapitányságra. Az autóban ott maradt a vezetni nem tudó felesége, akivel egy nyíregyházi iskolába mentek volna unokájukért. A helyzetet a helyszínre érkező fiuk oldotta meg.
Öt óra fogvatartás után még aznap 20 ezer forintra bírságolták Kókát. De ennél is jobban fájt neki, hogy 8 hónapra bevonták a jogosítványát. Az autó nélkülözhetetlen munkaeszköze, nem beszélve arról, hogy unokáját is ő hozza-viszi az iskolába, és beteg feleségét is gyakran fuvarozza vizsgálatokra.
A rendőrség határozatát a Magyar Helsinki Bizottság segítségével bíróságon támadta meg. Sikeresen. A bíróság még tavalyi jogerős ítélete nem találta bizonyítottnak a szabálysértést, a bírságját eltörölték, jogosítványát megtarthatta.
A panaszeljárás
De van az ügynek egy másik szála is, amely most érhet véget. Kóka József panaszt is tett a szükségtelen hátrányt okozó rendőri intézkedéssel szemben a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon. Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének segítségével a meghurcolt férfi azt akarta tisztázni, vajon milyen törvényes alapja és indoka volt előállításának, miért is kellett őt bevinni a rendőrségre, és órákig ott tartani.
Noha a Debreceni Törvényszék megismételtette a panaszeljárást, a városi kapitányság és a megyei főkapitányság összesen négyszer mindent jogszerűnek és szakszerűnek talált az előállításnál. Idővel már azzal is előállt a rendőrség, hogy szemben a rendőri jelentéssel és az egyik rendőrnek a panaszeljárás során tett vallomásával, Kóka „feszült, indulatos és akadékoskodó” volt az intézkedés során.
Sőt, volt ennél meghökkentőbb magyarázat is, eszerint az előállítás bűnmegelőzési célt is szolgált, mert a helyiek sokszor szabálytalankodnak autósként, a rendőrség pedig uniós közlekedésbiztonsági kötelezettségnek akart megfelelni, amikor Kókát előállította.
A rendőrség teljesen abszurd és hajánál fogva előrángatott magyarázatai nem győzték meg a Debreceni Törvényszéket, amely pontról pontra porrá zúzta őket.
A minapi ítélet kimondja, hogy a mérlegelési jogkör, amelyet törvény biztosít a hatékony rendőri intézkedésnek, nem jelent teljes döntési szabadságot: nem csak a jogi keretek határolják be, hanem az adott eset körülményei is szűkítik. A mérlegelésekor „soha nem szerepelhet szempontként, különösen nem válhat meghatározó tényezővé az eljáró hatóság kényelme”. Összegezve: az az intézkedés, „a legalkalmasabb, legmegfelelőbb, legcélszerűbb, amelyik még szükséges és már elégséges az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósulásához”.
Márpedig Kóka József esetében semmi szükség nem volt az előállítására, az adott cél, a gyanúsított részvétele a szabálysértési eljárásban idézéssel is biztosítható lett volna. Hiszen Kókát környékbeliként jól ismerték a rendőrök, okmányait most is átadta nekik, ráadásul korábban is minden idézésre megjelent. Szabadságvesztés, elzárás a bagatell szabálysértésért nem fenyegette. Semmilyen jel nem utalt arra, hogy majd nem megy be a rendőrségre.
A bíróság megállapította, hogy az alapjogsértő előállítás „fogalmilag jogellenes” volt, egyértelművé tette, mit kell tennie a rendőrségnek: helyt kell adnia Kóka József panaszának.
„Tapasztalataink szerint az előállítást gyakran előrehozott szankcióként vagy retorzióként alkalmazzák az intézkedő rendőrök szabálysértési eljárásokban. Ez az ügy ennek tankönyvi példája. Ha Kóka úr a helyszínen elismerte volna a közlekedési szabálysértést, amit nem követett el, legfeljebb 50 000 forintra büntethették volna meg. Mivel azonban tagadta a felelősségét, öt órán át tartották fogva, és még 8 hónapra el is vették volna a jogosítványát. A szabálysértési eljárást már korábban megnyertük, most pedig végre azt is kimondta a bíróság példaszerűen indokolt döntésében, hogy jogszerűtlen volt a helyszínről elhurcolni őt”
– értékelte az ítéletet Bieber Ivóna, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje és Kóka József jogi képviselője.