Az elmúlt 33 évben nem voltak ennyien börtönben Magyarországon

Ismét túlzsúfoltak a magyar börtönök, az elmúlt 33 év legmagasabb fogvatartotti számait tapasztaljuk napjainkban. Aggasztó a folyamatos növekedés: 2022. december 31-én több mint 19 ezren voltak hazánkban börtönben, így aznap 107 százalékos telítettséggel működött a börtönrendszer. A fogvatartotti létszám lakosságarányosan európai – és térségi – összehasonlításban rendkívül magasnak számít.

Fogvatartottak száma az év utolsó napján 1990-2022

Forrás: KSH adatok és a BVOP adatszolgáltatása a Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylésére

Magyarországon jelenleg a jogerős szabadságvesztést töltők közül a legtöbben lopás miatt vannak börtönben – ha egy társadalomban a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak, az azt jelzi, hogy abban a társadalomban magasak az egyenlőtlenségek és a szegénység.

Régóta mondjuk: a börtön nem alkalmas szociális problémák megoldására. Ehelyett arra való, hogy csak azok kerüljenek oda, akiknél más megoldás már nem segít. Ma Magyarországon ez nem így van. Tavaly volt olyan nap, hogy 700-nál is többen voltak szabálysértési elzárásban, börtönben. Ha nem segítünk neki, könnyen szabálysértési elzárásba kerülhetett volna például az a hajléktalan férfi, aki a koronavírus idején a születésnapját egy sütemény elfogyasztásával ünnepelte az utcán.

Nem csak a Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztet arra, hogy spirálba kerül az a börtönrendszer, amelyet túlterhelnek olyan feladatokkal, amik nem odavalók. Régi szakmai alapvetés, hogy a börtönkörülmények minden túlterhelt börtönrendszerben elromlanak – és ez nem csak nekünk világos, hanem hazai és nemzetközi büntetés-végrehajtási szakembereknek is.

„Az első és egyben legfontosabb az, hogy a túlzsúfoltság dehumanizálja és egyben elszemélyteleníti a fogvatartottakat éppúgy, mint a személyi állomány tagját. Azért különösen szomorú mindez, mert a kettejük között fennálló kapcsolat minősége és hatékonysága alapozza meg a szakmai tevékenységünk sikerét, melynek forgáspontjában a reintegráció áll, tehát a túlzsúfoltság végső soron elnehezíti a szakmai környezetet és a szakmai munkát egyaránt.”

– írta Pallo József, büntetés-végrehajtási szakember, egyetemi docens 2015-ös cikkében.

Az Alaptörvényben is benne van az, hogy függetlenül attól, ki mit követett el, mindenkinek joga van az emberi méltósághoz. Ha ez nem teljesül, az egyrészt az állam által elkövetett törvénysértés, másrészt nemcsak a fogvatartottaknak rossz, hanem rendkívül negatív hatással van a családjukra és a börtönben dolgozó szakemberekre is.

A fogvatartottak döntő többsége előbb-utóbb szabadulni fog, ezért mindannyiunk érdeke, az államnak pedig kötelessége olyan börtönkörülményeket biztosítani, amelyek az újrakezdést segítik és a visszaesés kockázatát csökkentik – ehhez jó fizikai körülményeket, reintegrációs programokat és megfelelő családi kapcsolattartási lehetőségeket kell biztosítani. Tény, hogy az elszigetelés, a kiközösítés még senkit nem térített jó útra.

Számos szakmai elemzésben foglalkoztunk az alternatív büntetési formákkal (pl. közérdekű munka, pártfogó felügyelet) és azok kihasználatlanságával. Egy példa a Börtön helyett című tanulmányunk, egy másik példa pedig a büntetéskiszabás szempontrendszerével kapcsolatos szakmai javaslataink. Az alternatív szankciókkal kapcsolatos kutatási eredményeink itt elérhetők.