Az államnak fizetnie kell a tranzitzónában sanyargatott menedékkérő családnak

Ötévnyi dicstelen működés után 2020 májusában végérvényesen felszámolták a röszkei és tompai tranzitzónákat, és beszüntették a menekülők jogellenes tranzitzónás fogvatartását. Ehhez képest újabb és újabb nemzetközi ítéletek marasztalják el a magyar államot azért, mert szisztematikusan embertelen, megalázó bánásmódnak vetette alá az ott fogva tartott menedékkérőket.

Ma újabb ilyen ítélet született az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A magyar állam embertelenségének áldozata ezúttal is egy menekülő, kisgyermekes család volt. 

Az üldözött család

A kurd nemzetiségű család Irakból menekült el. Az apa leleplezett egy kiterjedt bűntényt,  lefilmezett  egy olajlopást a munkahelyén, és közölte ezt egy független televíziós csatornával. A nemzetbiztonsági szolgálat 9 napon át tartotta fogva, megverték és megkínozták. 

A négygyermekes család ezek után menekült el Irakból. Magyarországon akkor már csak a tranzitzónában lehetett menedékkérelmet benyújtani. 

A 2017. április 3-án induló tompai fogságban a kínzástúlélő apa hiába kért szakszerű orvosi segítséget, nem kapott.

Ráadásul az anya veszélyeztetett terhes volt és több egészségügyi problémától szenvedett. Többször vitték ki terhesgondozásra, orvosi ellátásra külső kórházba  fegyveres rendőri kísérettel, rabszállító furgonnal. Amikor a férje kísérte tolmácsként, őt mindannyiszor megbilincselve, vezetőszáron kísérték a fegyveres rendőrök. Ezek a kíméletlen tortúrák a szülőket sokszorosan megalázták méltóságukban, a gyerekek pedig megrettentek, és nem értették,miért kezelik úgy szüleiket a magyar hatóságok, mint veszélyes bűnözőket.

A több szempontból is sérülékeny családot a menekültügyi hatóságként eljárt Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság megpróbálta Bulgáriába kiutasítani, amit végül a Magyar Helsinki Bizottság segítségével sikerült megakadályozni. A szegedi bíróság megsemmisítette a döntést és úgy ítélte meg, hogy a nő veszélyeztetett terhessége miatt a kiutasítás embertelen volna.

2017 nyarán a legnagyobb forróságban laktak szűkös konténerbörtönükben, a tranzitzóna udvarán árnyék sem volt. A három idősebb, iskoláskorú gyerekkel nem foglalkoztak a hatóságok.

Bár a család többször is jelezte a menekültügyi hatóságnak, hogy a körülmények embertelenek, és egyáltalán nem alkalmasak sem a szülőknek, sem a gyerekeknek tartós ottlakásra, 4 hónapon és 20 napon át tartott a fogságuk. 

Az iraki család szabadulására a strasbourgi bíróságnak a magyar Kormányt megfelelő elhelyezési körülmények biztosítására kötelező 2017. júniusi ideiglenes intézkedését követően is csak akkor került sor, amikor végül is nemzetközi védelmet kaptak, oltalmazottként ismerték el őket. Csak 2017. augusztus 24-én engedték ki őket a tompai tranzitzónából.

Az ott elszenvedett súlyos traumák és a minden állami integrációs segítség teljes hiányával szembesülve a szabadulást követően a család Németországban talált új otthonra. Ott aztán pszichológus szakértők azt is megállapították, hogy a magyarországi fogvatartásuk káros lelki következményeit az anya és az egyik kisgyerek is magán viseli.

A mai strasbourgi ítélet 

A strasbourgi bíróság mai ítélete szerint a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert egyrészt jogellenesen tartotta fogva az egész családot megfelelő jogorvoslati lehetőség nélkül, az anya és gyermekek esetében pedig a fogvatartási körülmények annyira rosszak voltak, hogy azok embertelen és megalázó bánásmódnak minősülnek, míg az apa bilincselése és vezetőszáron történő rendőri kísérése indokolatlan, megalázó, az emberi méltóságot aláásó intézkedésnek minősült. Ezért az ítélet összesen 15,500 euró igazságos elégtételt, azaz kártérítést ítélt meg a panaszos családnak.

„A strasbourgi döntés ugyan nem törölheti el a  közel öthónapos fogvatartás traumatikus emlékét, de mégiscsak visszaigazolja, hogy amit embertelenségnek éltek meg a fogva tartott gyerekek és szüleik, az az írott jog szerint is embertelenség volt. Általánosabb értelemben is fontos ítélet született, mert a strasbourgi bíróság egy újabb ítélettel ismét igazodott az Európai Unió Bíróságának 2020. májusi ítéletéhez, amely a tranzitzónás elhelyezést fogvatartásnak, méghozzá jogellenes fogvatartásnak mondta ki. Ez reményt adhat jogvédő egyesületünk sok-sok ügyfelének is, akik még várnak a strasbourgi bíróság döntésére” – értékelte a mai ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, az iraki család jogi képviselője.