Az Alaptörvény 15. módosítása és a kapcsolódó törvények alapjogsértőek 

Az Alaptörvény 15. módosítása és a kapcsolódó törvények szintlépést jelentenek a jogszabályi szintű félelemkeltésben és diszkriminációban. A kormánypárti képviselők által beterjesztett módosítások nemzetközi egyezményeket sértenek, és az Alaptörvényt sokadszor teszik a napi politikai célok elérésének eszközévé. A módosítások elfogadásának gyorsaságát és módját semmi sem indokolta azok megfélemlítő hatásának növelésén kívül. 

• Az Alaptörvény 15. módosítása lehetővé teszi az állampolgárság „felfüggesztését”. A kapcsolódó, még az Országgyűlés előtt levő törvény alapján ez azt jelentené, hogy akár tíz évre is „elveszíthetné” a magyar állampolgárságát az, akinek az esetében a miniszter úgy dönt, hogy „magyar állampolgárságának fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”. Erre a törvényjavaslat szövege szerint csak akkor kerülhetne sor, ha az érintett rendelkezik egy nem EGT-állam vagy nem EU-tagjelölt állam állampolgárságával is. A magyar állampolgárságból – és ezáltal az európai uniós polgárságból – adódó jogok elvesztését és a Magyarországról való kiutasítást eredményező döntés ellen nem lenne érdemi bírósági felülvizsgálati lehetőség. Álláspontunk szerint ez az önkény törvénybe foglalása, és sérti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. 

• Azzal, hogy az Alaptörvény szövegébe bekerült, hogy „az ember férfi vagy nő”, a 15. módosítás preambuluma szerint az volt a cél, hogy az állam „megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják”. Ez a strasbourgi bíróság gyakorlata alapján sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, és egy nemrég született luxembourgi ítélet szerint ellentétes az EU-s adatvédelmi rendelettel is.

Egy kapcsolódó módosítás emellett kiveszi az egyenlő bánásmódról szóló törvényből, a „védett tulajdonságok” felsorolásából a nemi identitást. Ez erősíti a stigmatizációt, és megnehezíti azoknak a védelmét, akiket nemi identitásuk miatt ér hátrány. 

• Az Alaptörvény 15. módosítása szerint a gyerekek „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz” való joga az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz. Ezzel a rendelkezéssel a kormánytöbbség alaptörvényi alapot akart teremteni a Budapest Pride és a hasonló gyülekezések megtilthatóságát célzó törvénymódosításnak. Ez azonban nem változtat azon, hogy a gyülekezési törvény nemrég elfogadott módosítása sérti a gyülekezési jogot és a diszkrimináció tilalmába ütközik. Emellett a módosítás arra a propagandatörvényre utal vissza a tiltás alapjaként, amely EU-s jogba ütközik, és amely miatt jelenleg kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt. Mindeközben a kormány nem tesz megfelelő lépéseket a gyerekeket érintő valódi problémák megoldása érdekében. 

Az pedig, hogy minden szabálysértés esetén lehetővé teszik az arcképelemzéssel való azonosítást, aránytalanul korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot, és ellentétes mind az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogával, mind az EU-s joggal.  

• Az Alaptörvény szövegébe kerül az is, hogy Magyarországon „a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”. Az ehhez kapcsolódóan benyújtott törvény számos ponton szigorítja a Büntető Törvénykönyvet és az eljárási szabályokat, az átgondolatlan, populista büntetőpolitika újabb példájaként. Ez az indokolatlan szigorítás a büntetés-végrehajtásra és a rendőrségre is értelmetlen terhet ró majd.  
• A veszélyhelyzet szabályainak újabb módosítása szerint a kormánynak 2026 januárjától nemcsak a veszélyhelyzet meghosszabbításához, hanem a törvények felfüggesztéséhez vagy a törvényi rendelkezésektől való eltéréshez is szüksége lesz az Országgyűlés felhatalmazására. Ezt vagy egyes, sarkalatos törvényben felsorolt szabályozási tárgykörökre, vagy akár „általános jelleggel”, minden szabályozási tárgykörre megkaphatja a kormány. Ennek a jelenlegi parlamenti viszonyok között érdemi jelentősége nincs, miközben a módosítás érintetlenül hagyja a szabályozási tárgykörök túl általános felsorolását, továbbra is szabad kezet adva a kormánynak a veszélyhelyzeti rendeleteket illetően. Az egyes veszélyhelyzeti rendeletek feletti automatikus parlamenti és a hatékony alkotmánybírósági kontroll továbbra sem lesz biztosított. Így a veszélyhelyzet szabályai továbbra sem felelnek meg többek között a Velencei Bizottság által meghatározott követelményeknek. 

A jogi helyzet még sok tekintetben képlékeny. A Magyar Helsinki Bizottság folyamatosan nyomon követi és elemzi a változásokat. Gyülekezési, véleménynyilvánítási, szabálysértési, állampolgársági, idegenrendészeti és büntetőügyekben felhalmozott sok évtizedes tapasztalatunkat arra fogjuk használni, hogy jogi tanácsot, segítséget nyújtsunk mindazoknak, akiket jogsértés ér.