Átláthatóbb pályáztatás – per a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ellen

Nyilvános adat az állami szervek által kiírt pályázat győztesével kötött szerződés, továbbá megismerhetőek a pályázat nyertesével kapcsolatos értékelési szempontokat és véleményeket tartalmazó dokumentumok is – mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Helsinki Bizottság által indított perben.

A Magyar Helsinki Bizottság 2007-ban pályázatot nyújtott be a „2007 – Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év” keretében kiírt egyik pályázati felhívásra. A Helsinki Bizottság a pályázatára vonatkozó döntés után a pályázattal kapcsolatos iratokba betekintés érdekében megkereste a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot, azonban a minisztérium érdemi felvilágosítást a pályázatok értékeléséről nem adott. A Bizottság a Társaság a Szabadságjogokért segítségével ekkor pert indított a minisztérium ellen a közérdekű adatok kiadása érdekében.

A 2008 decemberében hozott elsőfokú ítélet kizárólag a nyertessel kötött pályázati szerződést találta közérdekű adatnak, mivel közpénzek elköltését jelenti a pályáztatás. Azonban az elsőfokú döntés az elbírálás szempontjait és a miniszteri döntést megalapozó szakértői álláspontot tartalmazó jegyzőkönyveket olyan döntés megalapozó adatnak minősítette, amely nyilvánosságra hozatala esetén veszélyeztetné a Szociális és Munkaügyi Minisztérium feladat- és hatáskörének külső, illetéktelen befolyástól mentes működését. A Társaság a Szabadságjogokért által képviselt Helsinki Bizottság a fellebbezésében rámutatott, hogy egy döntés megszületése után kizárólag akkor lehet eredményesen hivatkozni az adat döntést megalapozó jellegére, ha bizonyított, hogy az adat megismerése veszélyeztetné a szakvélemények szabad kifejtését.

A Fővárosi Ítélőtábla – a fellebbezéssel összhangban – jogerős ítéletében rámutatott arra, hogy a Minisztérium által titkolt adatokkal kapcsolatban már végleges döntés született, ezért a pályázat nyertesére és a felperes Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó szakértői vélemény és értékelés megismerhetőek. A bíróság elvi éllel leszögezte, hogy az állami szerveknek vállalniuk kell a nyilvánosság próbáját a közpénzek felhasználásával kapcsolatos döntések esetében, és ebbe beletartoznak a döntéshozatali eljárás során keletkezett információk, a döntést alapjául szolgáló adatok is.

A jogerős ítélet precedensértékű jelentősége, hogy közpénzeket érintő pályázatok nyerteseivel kapcsolatos, eddig jellemzően zártan kezelt adatokat ki lehet perelni a titkolózó állami szervektől, és ezáltal átláthatóbb lesz a pályáztatási gyakorlat.