Álláspont a 2009. augusztus 15-re tervezett felvonulással kapcsolatban
A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tilthatta volna meg előzetesen a 2009. augusztus 15-ére tervezett neonáci felvonulást, és a tiltó határozatokat a bíróság sem hagyhatta volna helyben. Azonban amennyiben egy rendezvényen a résztvevők önkényuralmi jelképeket viselnek, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely másokban félelmet kelt, vagy kisebbségi csoportokat emberi méltóságukban sért, a gyülekezést haladéktalanul fel kell oszlatni.
Translation is available for this content
Switch to EnglishSzámos hírcsatornán megjelent hír szerint Bajnai Gordon miniszterelnök arra szólította fel az illetékes rendészeti szerveket, hogy minden jogszerű eszközzel akadályozzák meg a 2009. augusztus 15-ére az NS Front nevű szervezet által tervezett neonáci felvonulást, melyen Rudolf Hess náci háborús bűnösről, Adolf Hitler egykori közvetlen helyetteséről kívánnak a résztvevők megemlékezni, akit a nürnbergi perben életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek. Az ORFK honlapján ma megjelent sajtóközlemény szerint a bejelentett rendezvényeket megtiltották, a tiltó határozatokat a bíróság már három esetben jogszerűnek ítélte.
Leszögezve, hogy a neonáci eszmék hangoztatását önmagában is morálisan elítélendőnek tartjuk, fel kell hívnunk minden érintett figyelmét arra, hogy a hatályos magyar jogszabályok csak két esetben teszik lehetővé egy gyülekezés megtartásának előzetes megtiltását: ha a rendezvény bíróságok vagy népképviseleti szervek működését súlyosan veszélyeztetné, vagy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. A kérdéses esetben a rendelkezésre álló információk szerint egyik feltétel sem látszik megvalósulni.
Azonban a gyülekezési törvény kötelezővé teszi a rendezvény feloszlatását, ha a rendezvény résztvevői bűncselekményt követnek el vagy arra hívnak fel, illetve ha a gyülekezési jog gyakorlása mások jogainak vagy szabadságának sérelmével jár. A nyilaskereszt és a horogkereszt használata bűncselekményt valósít meg, így az önmagában, a potenciális résztvevők további magatartásától függetlenül jogszerű feloszlatási okot jelent. A Magyar Gárda-perben hozott ítélet logikája alapján megállapítható: a gyülekezés akkor is lehet jogszerűtlen, ha önmagában sem a résztvevők ruházata, sem a magatartásuk, sem pedig a szónoklatok tartalma nem nyilvánvalóan jogellenes, de összhatásában a gyülekezés félelmet keltő, vagy emberi méltóságukban sérti a kisebbségi csoportok tagjait. Elképzelhetetlen, hogy ez ne következne be egy háborús bűnös emlékére rendezett neonáci demonstráció esetében. Így a hatályos szabályoknak megfelelő megoldás az lett volna, ha a rendőrség a demonstrációt annak megkezdése után haladéktalanul feloszlatja, és erre előzetesen figyelmezteti a bejelentőket.
Az, hogy a gyülekezési törvény még mindig nem teszi lehetővé azoknak a rendezvényeknek a megtiltását, amelyekről előre lehet tudni, hogy nem a békés gyülekezési jog gyakorlását fogják megvalósítani, a magyar politika és jogalkotás szégyene. A jogszabályok hiányosságainak korrigálására ugyanakkor jogalkalmazó szervnek, mint amilyen a rendőrség és a bíróság is, nincs hatásköre.