Alkotmánybírósághoz fordultak a civilek a bírói függetlenség védelmében

A kúriai elnök látszólag a bírák integritását és az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat félti, de valójában leginkább azzal van baja, hogy az új kódex a korábbinál egyértelműbben garantálja számukra a véleménynyilvánítás szabadságát és ezzel a társadalmi nyilvánosságot. 

Varga Zs. András beadványában arra kéri az Alkotmánybíróságot (AB), hogy alaptörvény-ellenesség miatt semmisítse meg az Etikai Kódexet elfogadó határozatot (így magát a kódexet), illetve azt a törvényi rendelkezést, amely lehetővé teszi annak elfogadását. A civil szervezetek arra kérik az AB-t, utasítsa el a Kúria elnökének beadványát.

Varga, aki hivatalánál fogva maga is az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja, egészen addig részt vett a kódex kidolgozásában, ameddig a bírák többsége úgy döntött, hogy miután az nem jogi norma, nem hivatkoznak az Alaptörvényre a szövegben. A főbíró ettől kezdve nem volt hajlandó részt venni a folyamatban, majd 2022. május 27-én utólagos normakontroll eljárást kezdeményezett az Alkotmánybíróságon.

Az Amnesty International Magyarország, Eötvös Károly Intézet, Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) amicus curiae beadványában emlékezteti az alkotmánybírákat, hogy a testületnek nincsen hatásköre a március 2-án elfogadott Bírák Etikai Kódexének megsemmisítésére, miután az – ellentétben a Kúria elnökének indítványával – nem jogi norma, hanem csak jogilag nem kikényszeríthető magatartási szabályok gyűjteménye. Az AB már 2016-ban, a korábbi kódex kapcsán is megállapította, hogy az nem jogszabály.

Varga Zs. András a beadványában számos érvet hoz fel az Etikai Kódex ellen kezdve azzal, hogy az OBT el sem fogadhatta volna azt, egészen odáig, hogy miután a szöveg nem hivatkozik az Alaptörvényre, az alaptörvény-ellenes. 

A beadványt végigolvasva azonban kiderül, Vargának valójában az nem tetszik, hogy a bírák önállóan olyan magatartási szabályokat határoztak meg saját maguk számára, amelyek rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket. Nehéz nem arra gondolni, hogy a Kúria elnöke valójában attól fél, hogy az igazságszolgáltatást érintő kormányzati és igazgatási lépések kapcsán ezentúl kritikus bírói hangok is megjelenhetnek a nyilvánosságban.     

A közös civil beadvány sorra veszi és cáfolja a Kúria elnökének érveit. Rámutat arra, hogy nemcsak joga volt a bíráknak új Etikai Kódexet elfogadniuk, de arra szükség is volt, mert a korábbi verzió jogkorlátozó értelmezése aránytalanul leszűkítette a bírák véleménynyilvánítási szabadságát, és hozzájárult, hogy ne merjenek véleményt megfogalmazni a jogrendszerről és a bíróságok igazgatásáról.

A civilek közös beadványa ezen a linken érhető el.

A beadványt jegyző civil szervezetek arra kérik a Magyar Bírói Egyesületet és a bírákat képviselő más szervezeteket, a Magyar Ügyvédi Kamarát és az ügyvédeket képviselő szervezeteket, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát és az Ügyészek Országos Egyesületét, hogy csatlakozzanak a bíróságok függetlenségének védelmében a beadványhoz.