Ki Alekszej Navalnij? Mi történt vele?

Kicsoda Alekszej Navalnij?

Navalnij a Putyin- és kormányellenes tüntetések szervezésével, államfő-jelöltségével és korrupcióellenes reformok követelésével tett szert hazai és nemzetközi hírnévre.

Teljes nevén Alekszej Anatoljevics Navalnij 1976-ban született Moszkvában. 1998-ban szerzett jogi diplomát, majd a pénzügyi területen folytatta tanulmányait 2001-ig.

Milyen szerepe volt Alekszej Navalnijnak az orosz politikai életben 2004 és 2021 között?

Alekszej Navalnij 2004-ben részt vett a Moszkvaiak Védelmi Bizottságának alapításában, amely egy korrupcióellenes szervezet volt. Ez volt az első politikai szerveződés, amiben szerepet vállalt, és amit számos további csoport és mozgalom követett.

2008-ban kezdte meg jelentős tényfeltáró tevékenységét. Több százezer rubelt fektetett olaj- és gázcégekbe, hogy részvényesként bepillantást nyerjen a cégek titkos irataiba. Két évvel később le is leplezte az egyik olajvállalat, a Transznyeft 4 milliárd dolláros sikkasztási ügyét az egyik kőolajvezeték építésénél. Közösségi finanszírozású projektjeinek egyikében pedig gyanús kormányzati tendereket vizsgáltak. 2011-ben alapította meg az Antikorrupciós Alapítványt, amely számos súlyos korrupciós ügyet felgöngyölített. 

Pártpolitikai tevékenységét a Jabloko nevű orosz pártban kezdte, ahonnan 2007-ben kizárták. Ugyanebben az évben megalapította a „demokratikus nacionalizmust” hirdető „A Nemzet” mozgalmat. 2013-ban csatlakozott a Népi Szövetség párthoz (későbbi nevén Haladás Pártja), aminek nem sokkal később a vezetője lett. Ebben az évben elindult a moszkvai főpolgármester-választáson, amelyen a szavazatok 29,9%-át szerezte meg, ami majdnem elég volt hozzá, hogy második választási fordulót csikarjon ki a Putyin-párti jelölttel szemben.

Mi történt vele a 2018-as orosz választások során? 

Az állandó politikai jelenlétének köszönhetően olyannyira megkerülhetetlen szereplője lett Navalnij az orosz politikának, hogy kész volt elindulni Putyin ellenfeleként a 2018. évi orosz elnökválasztáson. 

2017 végén összegyűjtötte a megfelelő számú ajánlást, a választási bizottság azonban elutasította a jelölt indítását arra hivatkozva, hogy Navalnij gazdasági bűncselekmény miatt próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kapott, így tíz évig nem indulhat választáson. A választási bizottság nem regisztrálta jelöltként. Ezt követően Navalnij alapítványát is betiltották, amin keresztül a beérkező adományokból a kampányát finanszírozta.

Navalnij 2018. január 28-ára tüntetést szervezett a választások bojkottálása mellett, ahol őrizetbe vették – nem először, és nem is utoljára.

Mit tudunk Alekszej Navalnij megmérgezéséről?

Alekszej Navalnijt 2020. augusztus 20-án egy oroszországi repülőútján mérgezték meg. A szibériai Tomszkból Moszkvába induló gépnek, amin utazott, kényszerleszállást kellett végrehajtania Omszkban. Az ottani klinikán lélegeztetőgépre tették, és mesterséges kómába helyezték. Navalnij felesége, Julija még aznap este megérkezett Moszkvából a kórházba, ahol a hatóság eleinte nem akarta beengedni őt a férjéhez. Az orosz titkosszolgálat emberei akkor akarták eltüntetni a terhelő bizonyítékokat a mérgezésről. Mint később kiderült, sikertelenül.

Julija ragaszkodott hozzá, hogy Németországba vigyék a férjét gyógykezelésre. A mérgezésből felépült Navalnij aztán a civil oknyomozó Bellingcat csoport hathatós segítségével innen leplezte le, hogy a gyanúnak megfelelően valóban az orosz titkosszolgálat (FSZB) tört az életére. 

Az orosz orvosok azt nyilatkozták, hogy nem találtak Navalnij szervezetében méreganyagot, de miután Berlinbe szállították, a német orvosok kimutatták a novicsok idegméreg maradványait, amit csak a legmagasabb felszereltségű, állami felügyelet alatt álló laboratóriumokban állíthattak elő.

A történetről izgalmas dokumentumfilm számol be, ami részletesen kibontja az orosz titkosszolgálat emberölési kísérletét. Az oknyomozó film a merénylettől a Moszkvába való visszautazásáig dolgozza fel az eseményeket. Az HBO Max-on Navalnij címen elérhető.

Nézd meg a film előzetesét!

Hogyan reagáltak Oroszországban és külföldön arra, ami Navalnijjal történt? 

Alekszej Navalnij megmérgezése jelentős diplomáciai feszültséget eredményezett az Európai Unió és Oroszország között. 2020 októberében emiatt tiltották ki az EU-ból az orosz titkosszolgálat főnökét és Vlagyimir Putyin hivatalának több fontos emberét. Az EU-s szankciók összesen hat olyan orosz vezetőt sújtottak, akik pozíciójuknál fogva jóváhagyhatták a mérgezést.

A tiltólistán szerepelnek név szerint:

• Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), vagyis az orosz titkosszolgálat igazgatója,
• Szergej Kirijenko, elnöki hivatal vezetőjének helyettese (Putyin személyes adminisztrációjának második embere),
• Andrej Jarin, az elnöki hivatal belpolitikai részlegének vezetője,
• Szergej Menyajlo, a szibériai szövetségi körzet elnöki megbízottja (az ő területén történt a mérgezés),
• Alekszej Krivorucsko és Pavel Popov, a védelmi miniszter két helyettese,
• és intézményként a Szerveskémiai és Technológiai Állami Kutatóintézetet, ahol nyugat-europai feltételezések szerint a novicsokot kifejlesztették.

Az intő jelek és az ellene 2020. decemberében kiadott elfogatóparancs ellenére Navalnij 2021. január 17-én hazarepült Moszkvába. Ott azonnal letartóztatták a seremetyevói reptéren. Hazatérését és börtönbe zárását követően az oroszországi szimpatizánsai országszerte utcára vonultak 2021 januárjában, aminek következménye több száz letartóztatás, tucatnyi büntetőügy lett. 

Az orosz bíróság 2021 júniusában betiltotta Navalnij regionális irodáinak és a korrupcióellenes alapítványának működését, amelyeket szélsőségesnek és az orosz hatóságok számára nemkívánatosnak bélyegzett. Azóta újabb vádakat emeltek a politikus ellen.

Az USA az Egyesült Királysággal egyetértésben további szankciókat vetett ki kilenc orosz állampolgárra, akik kötődnek az ország vegyifegyver-programjához vagy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz, valamint a moszkvai vegyifegyver-programhoz kötődő két szervezet ellen Navalnij megmérgezésének első évfordulóján. 

Hol tartják börtönben Alekszej Navalnijt? Hogy bánnak vele? 

Gyógyulását követően, 2021 januárjában Navalnij Németországból hazatért Oroszországba, ahol már a repülőtéren letartóztatták és rögtön börtönbe zárták. Az orosz bíróság 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a politikust, amit a Moszkvától 100 kilométerre fekvő Pokrov börtönében töltött egészen 2022 júniusáig. 

A szigorúan őrzött börtönben Navalnij az orvosi ellátás hiánya miatt 2021 március 31-én éhségsztrájkba kezdett, miután súlyos fájdalmai ellenére sem kapott megfelelő ellátást. Április 21-én vitték át végül egy polgári kórházba, ahol kivizsgálták, a leleteit pedig ügyvédei közvetítésével eljuttatták a kezelőorvosainak is. Mind azt tanácsolták neki, hogy hagyjon fel az éhségsztrájkkal, mert az súlyos egészségkárosodást vagy akár a halálát is okozhatja. Alekszej Navalnij április 23-án döntött úgy, hogy fokozatosan felhagy az éhségsztrájkkal. Az orosz büntetés-végrehajtási intézetek vezetője egy hónappal később jelentette be, hogy Navalnij jobban van.

Idén júniusban pokrovi börtönéből Navalnijt áthelyezték a Melehovó 6-os büntetőtelepre, Oroszország egyik leghírhedtebb börtönébe, Moszkvától 250 kilométerre keletre. A büntetőtelepről több oknyomozó anyag is született már a rabok bántalmazása, megölése miatt. 

A közösségi oldalain az orosz ellenzéki vezető részletesen beszámolt az itteni életről. Mindennap órákig kell egy kényelmetlen padon ülnie Putyin portréja alatt, miközben a „dicsőség az FSZB-nek” című dal szól a hangszórókból.

Alekszej Navalnij egy napja így zajlik most:

• reggel 6-kor ébresztő, utána tíz perc alatt kell bevetnie az ágyát és megmosakodni;
• 6.10-kor kezdődik egy tízperces torna;
• 6.20-kor reggeli;
• 6.40-től kezdődik a munka, amely 7 órán át tart: egy fapadon ülve, térdmagasságban elhelyezett varrógép fölé görnyedve kell varrni;
• 10.20-kor negyedórás ebédszünet;
• munka után, fegyelmezésképpen még pár órát egy kényelmetlen padon kell üldögélnie Putyin portréja alatt, miközben a „dicsőség az FSZB-nek” című dal szól a hangszórókból. (Szombatonként 5, vasárnap 10 órát kell így töltenie a padon.)

A moszkvai városi bíróság 2022. május 24-én helybenhagyta a Navalnijra márciusban kiszabott kilencéves szabadságvesztést. A tárgyaláson két ügyet egyesítettek, amit a vádlott és támogatói többször is politikai indíttatásúnak neveztek és visszautasítottak. Az elsőt azért indították ellene, mert a 2018-as elnökválasztási kampány alatt a korrupcióellenes alapítványán keresztül összegyűjtött 588 millió rubelnyi adományt. Ebből az összegből a vádirat szerint 356 millió rubelt jogellenesen a saját céljaira költött el, azaz elsikkasztott. A másik pert egy békebírónak, egy ügyésznek és egy tanúnak az „igazságszolgáltatás tekintélyét sértő” semmibevétele címén indították. 

Navalnijt ez év májusában még azzal is megvádolták, hogy „szélsőséges egyesületének” tevékenysége a tisztviselők és gazdasági vezetők elleni gyűlöletkeltésre irányult. Emiatt majd további tíz évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rá.

A hírek szerint a bebörtönzött politikust augusztus közepe óta több alkalommal került büntető magánzárkába. Szerinte az ezekről hozott döntések politikaiak, és amiatt kapta őket, mert többször bírálta Putyin elnök döntését a részleges katonai mozgósításról az ukrajnai háborúban: „Hogy kiálljak az ellen a döntés ellen, hogy népünkből több százezer embert küldjenek más ártatlan emberek megölésére a semmiért, ha kell, 12 napra vagy még annál is tovább büntetőcellába megyek” – mondta Navalnij a Twitteren megjelent videós nyilatkozatában.