Abszurd váddal vitték el az LMP-s tiltakozókat
Ellentmond a józan észnek, hogy személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak az LMP-s tiltakozók ellen. A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdán előállított tiltakozó aktivistáknak.
Translation is available for this content
Switch to EnglishEllentmond a józan észnek, hogy személyi szabadság megsértése miatt eljárást indítottak az LMP-s tiltakozók ellen, hiszen helyváltoztatási szabadságától senkit nem fosztottak meg, és gyalogosan bárki bejuthatott az Országházba. A Magyar Helsinki Bizottság jogi segítséget nyújt a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogdán előállított tiltakozó aktivistáknak.
Sajtóértesülések szerint „személyi szabadság megsértésének” gyanújára hivatkozva állította elő a rendőrség azokat az LMP-s képviselőket és aktivistákat, akik a mai napon élőláncot vontak a Parlament köré. A Büntető Törvénykönyv értelmében a rendőrség által hivatkozott, és három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt az követi el, „aki mást személyi szabadságától megfoszt”. A gyakorlat szerint ezen olyan magatartást kell érteni, amelynek következtében a sértett elveszíti a mozgási, helyváltoztatási, illetve a tartózkodási helyének megválasztásához fűződő szabadságát (lefogás, megkötözés, bezárás, stb.).
Mivel az élőláncban részt vevők senkit nem gátoltak meg abban, hogy a Parlament épületébe bejusson, vagy onnan kijöjjön, hiszen ezt gyalogosan bárki bármikor megtehette, ezért fel sem merülhet, hogy a tüntetők akárkit megfosztottak volna a szabad helyváltoztatás jogától.
A Fidesz 2007-es kordonbontása kapcsán hozott bírósági döntés fényében még az is kérdéses, hogy a tiltakozók magatartása egyáltalán szabálysértésnek minősülhet-e. A bűncselekményi tényállásnak az ügyre erőltetése pedig ellentmond a józan ész legalapvetőbb szabályainak. A Helsinki Bizottság ezért felszólítja a rendőrséget és az ügyészséget, hogy vizsgálja felül a tüntetők cselekményének nyilvánvalóan abszurd minősítését, és szüntesse meg a büntetőeljárást.
Ugyancsak ki kell vizsgálni a parlamenti képviselők és aktivisták elleni rendőri intézkedések jogszerűségét, ideértve a testi kényszer alkalmazásának módját is, és hogy az mindenben megfelelt-e a szükségesség és arányosság feltételének.