A Magyar Helsinki Bizottság panasszal fordult az országos rendőrfőkapitányhoz a Kossuth tér lezárása miatt
Nem intézkednek, csak útbaigazítják a rendőrök azokat a járókelőket, akik a Kossuth tér október 23-a óta „ideiglenesen elzárt műveleti részén” akarnak átvágni – világosították fel a jelvény, azonosító szám nélküli egyenruhások a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, amikor szeretett volna átmenni a Rákóczi szobor előtti területen. Kádár András Kristóf panaszt tett az országos rendőr-főkapitánynál, melyben az intézkedésen túl azt is kifogásolja: míg a terület lezárása október 23-án jogszerű lehetett, a kordonok „ideiglenes”, máig tartó fenntartása már egyértelműen törvénysértő.
„Menjél tovább” – zárta le ingerülten egy egyenruhás rendőr az általa útbaigazításnak mondott intézkedést a Magyar Helsinki Bizottság társelnökével szemben. Kádár András Kristóf 2007. január 26-án egy kollegájával szeretett volna átvágni a Kossuth tér lezárt, a Rákóczi szobor előtti részén. A rendőrök közölték, hogy a területet zárt terület, meg kell kerülniük. Amikor a jogvédők ennek oka iránt érdeklődtek, többszöri eredménytelen kísérlet után csak akkor kaptak választ (miszerint a tér műveleti terület), miután felfedték, hogy a Magyar Helsinki Bizottság munkatársai. Ezután kérték a rendőröket, akik nem viseltek semmiféle azonosító jelet, hogy közöljék nevüket és azonosítószámukat, de az egyenruhások ezt megtagadták: a két jogász hiába érvelt azzal, hogy az intézkedés során a rendőrségi törvény értelmében kötelesek azonosítószámukat közölni, a rendőrök úgy vélték, ők azzal, hogy a lezárt területre nem engednek be valakit, nem intézkednek, csak útbaigazítanak.
A rendőrségi törvény értelmében intézkedésnek minősül, ha a rendőr egy területet lezár és/vagy megakadályozza, hogy valamely lezárt területre egy adott személy belépjen. Esetünkben ez történt – hangsúlyozta Kádár András Kristóf, aki szerint az egyenruhások érvelésének elfogadása azt eredményezné, hogy egy ilyen helyzetben az utasításnak engedelmeskedő, de azt egyébként jogszerűtlennek tartó személy meg lenne fosztva attól a lehetőségtől, hogy az intézkedés ellen panasszal éljen. Ugyanakkor a Helsinki Bizottság társelnöke által benyújtott panasz nem csak erre, illetve nem is csak arra az általános problémára vonatkozik, hogy a Kossuth téren szolgálatot teljesítő rendőröknek a történtek alapján továbbra sincs azonosító jele.
Kádár András Kristóf szerint ugyanis az egyenruhások általa követett parancs, azaz a terület lezárására vonatkozó vezetői intézkedés tartalmában és hatáskörileg is jogsértő. A Helsinki Bizottság társelnöke panaszában felhívja a figyelmet: a rendőrségi törvény alapján a rendőrség, illetve a rendőr a védett személy, valamint a védett középületek és az abban tartózkodók biztonsága érdekében – az úgynevezett személy- és létesítménybiztosítási intézkedés keretében – területet lezárhat, és megakadályozhatja, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ahhoz azonban, hogy az intézkedés jogszerű legyen, szükséges annak vizsgálata, hogy az intézmény vagy személyek biztonsága a lezárás nélkül garantálható-e. Kádár András Kristóf szerint a tér lezárása ez alapján jogszerű lehetett október 23-án, ám a kordon határozatlan idejű fenntartására a budapesti rendőr-főkapitány által november 22-én kiadott intézkedés már törvénysértő, mivel annak indokairól az azóta eltelt időben bebizonyosodott, hogy nem helytállóak.
Ugyanakkor a védett személyek és intézmények biztosításáról szóló belügyminiszteri rendelet a Köztársasági Őrezred hatáskörébe utalja a Parlament és a kiemelt közjogi méltóságok védelmét, így a terület lezárására a BRFK vezetőjének nincs hatásköre. Ezért Kádár András Kristóf szerint a jelenleg is érvényben levő főkapitányi intézkedés a rendőrségi törvényt és a belügyminiszteri rendeletet is sérti.
A Magyar Helsinki Bizottság ORFK-hoz benyújtott panasza