A kormány nem ad tovább szállást a kárpátaljai menekülőknek 

Augusztus 21-től csak a háborús műveletek által sújtott ukrán területekről érkező menedékesek lesznek jogosultak központi állami elszállásolásra, a többiek, így a kárpátaljaiak már nem. Áprilisban még tagadta a kormány a szigorítást, hogy aztán most bármiféle egyeztetés nélkül adjon ki erről rendeletet. A Magyar Helsinki Bizottság szerint vissza kell vonni az előkészítetlen és könyörtelen szabályozást.

Ahhoz képest, hogy a kormány szerint nálunk „békére és biztonságra találnak az Ukrajnából menekülők”, rettentően keveset tudni a rájuk vonatkozó adatokról. A kormány előszeretettel döngeti a mellét, hogy Ukrajna orosz megtámadása óta 1,3 millió fő érkezett Magyarországra, de azt már nem teszik hozzá, hogy a túlnyomó többségük nem maradt itt.

A menedékesek ellátásának lehetséges állami terheit valamivel jobban mutatja, hogy eddig 44 ezren kértek védelmet. Közülük sokan lehetnek olyanok, akik már továbbmentek innen. Igaz, ebben a számban nincsenek benne a kettős állampolgársággal rendelkező honosított magyarok ezrei, tízezrei.

A Magyar Helsinki Bizottság többször körbekérdezte a minisztériumokat arról, hogy hány államilag finaszírozott férőhelyet töltöttek fel menedékesekkel. Válasz nem vagy csak értékelhetetlenek érkeztek pl. a szállásadók számáról. Tehát nem tudjuk, hogy a kormány által áprilisban még tagadott, most bevezetett szigorítások hány ukrajnai menedékest, valamint kettős állampolgárt fognak sújtani. Így az sem sejthető, mennyit spórol meg ezzel az állam. 

Drákói szabályok

Az eddigi ellátást módosító kormányrendelet múlt pénteken jött ki, és a rossz szokásoknak megfelelően ezt sem előzte meg társadalmi egyeztetés. Pedig a változások drasztikusok. Augusztus 21-től főszabály szerint az eddigi támogatott lakhatásra csak azok lesznek jogosultak, akik Ukrajna harcok sújtotta részeiről érkeztek. Márpedig jelenleg Kijevtől nyugatra csak a Zsitomiri területen folynak harcok, így a magyarok lakta Kárpátalján (hivatalos nevén: Kárpátontúli területen) nem.  

Az első ilyen területlistát július 4-én tették közzé. A menedékesek innen értesülhetnek arról, hogy maradhatnak-e szállásukon, vagy el kell-e költözniük.

Azoknak, akik most állami szálláshelyen laknak, de nem folyik hadműveleti tevékenység az egykori lakhelyükön, csak hat napot ad a rendelet arra, hogy különös méltánylást érdemlő helyzetükre tekintettel kérvényezhessék a továbblakást. Ennek határideje ugyanis július 10. Nem világos, kitől fognak erről értesülni, és ki fog nekik segíteni az ügyintézésben. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság közzéteszi azt a mintakérelmet, amelyet információk szerint a védelmi bizottságok rendszeresítenek, és amelyet rajtuk keresztül juttathatnak el az érintettek Pál Norbert kormánybiztosnak, aki a kérelmezők sorsáról fog dönteni.

Az is jelentős szigorítás, hogy ezt követően az újonnan érkezőknek az állam csak akkor biztosít egy hónapig vagy a menekültügyi eljárás végéig szálláshelyet, ha közvetlenül háború sújtotta területekről érkeznek, és azt „hitelt érdemlően bizonyítják”. Tovább maradni ilyen szálláshelyeken csak 65 évesnél idősebbeknek, fogyatékkal élőknek, várandós nőknek, gyerekeknek és  „a velük egy háztartásban élő egy fő törvényes képviselőnek” lesz engedélyezve. Utóbbi azt jelenti, hogy egy gyerekes házaspárnál csak az egyik szülő maradhat majd, azaz az üldözött családot az állam szétszakítja.

Sőt, a helyzet még ennél is súlyosabb lehet: a Magyar Helsinki Bizottságnak tudomása van arról, hogy az egyik megyei védelmi bizottság arról tájékoztatta a szállásadókat, hogy az önkormányzati szálláshelyek kivételével augusztus 20-án az új szabályok értelmében mindenkivel szerződést bont, és a Máltai Szeretetszolgálat nyújthat majd szállást az új kritériumoknak megfelelő személyeknek. Hogy ez hány szálláshelyet jelent és pontosan hol, arról nincsenek információk.

A nem közvetlen háború sújtotta területekről érkezők ellátása után a kormány ezentúl fejpénzt sem fog fizetni az önkormányzatoknak és civil szolgáltatóknak. (Eddig napi 5000 Ft-ot adtak étkezésre, szállásra személyenként.)

Gyalázatos változások

„Az új szabályozás ellentétes a menedékes státuszra vonatkozó uniós jogszabállyal, ami nem teszi lehetővé a különböző jogosultságokban a korábbi lakóhely alapú különbségtételt, emellett ez a jogelvonás diszkriminatív, így Alaptörvény-ellenes is. A jogosultság fennmaradásáról szóló döntési folyamat átláthatatlan és önkényes” – értékelte a drasztikus szigorításokat Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa.

Az ukrajnai menekülők jogvédelmével kezdetektől foglalkozó civil szervezet  életszerűtlennek tartja azt is, hogy a minisztérium majd havonta értékeli az aktuális hadi helyzetet, mert az így akár havonta változó ellátási jogosultságot is jelenthet a menedékeseknek. Szeptemberben egy család még jogosult az állami férőhelyre, októberben már nem, hogy aztán majd novemberben megint jogosult legyen például. 

A kormány nem csak az ukrajnai menedékesek „mintaszerű” ellátásával szokott büszkélkedni, hanem a családok és a határon túli magyarok iránti elkötelezettségével. Ez a mostani szabályozás mindhárom vonatkozásban gyalázatosra sikeredett.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a leghelyesebb volna visszavonni az indokolatlan új szabályozást. Ha erre nem kerülne sor, akkor legalább fontos lenne kitolni a szoros határidőket. Emellett a Magyar Helsinki Bizottság kéri az új szabályozással érintetteket és segítőiket, hogy írjanak a ukrainecrisis@helsinki.hu e-mail címre, amelyen keresztül jogi segítséget kérhetnek azok, akiktől most megvonja a segítséget a kormány.

A cikk ukrán nyelven itt érhető el. // Статтю українською мовою можна прочитати тут: Уряд Угорщини припиняє надання житла біженцям із Закарпаття