A kormány haladéktalanul adjon lakhatási támogatást a kárpátaljai menedékeseknek
Két miniszter és egy kormánybiztos egy éve szabotálja, hogy a kárpátaljai, többségében magyar ajkú menedékesek állami segítséget kapjanak itteni lakhatásukhoz. A kormány önkényesen vette el tőlük a támogatást azzal hitegetve őket, hogyha közvetlen támadás éri Kárpátalját, felülvizsgálják a döntést. Múlt héten orosz dróntámadás érte Munkácsot. Az Orbán-kormány nem halogathatja tovább, hogy Kárpátalját felvegye „a háború sújtotta területek” listájára.
Az orosz légicsapás augusztus 21-én sújtott le a kárpátaljai Munkácsra. Éppen egy évvel azután, hogy a magyar kormány önkényesen megszüntette a Nyugat-Ukrajnából, így Kárpátaljáról menekülők lakhatási támogatását. Pedig az európai szabályozás és a józan ész szerint sem lehetne különbséget tenni az Ukrajnából érkező menekültek között az alapján, hol laktak a háború kitörése előtt.
Több száz menedékes család került válságos, sok esetben kilátástalan helyzetbe Magyarországon.
Mindezt az a tavaly júniusi kormányrendelet tette lehetővé, amely kimondta, hogy 2024. augusztus 21-től csak a háborús műveletek által sújtott ukrán területekről érkező menedékesek lesznek jogosultak központi állami elszállásolásra, a többiek, így a kárpátaljaiak már nem. A jogszabály feladatul szabta, hogy „a háború sújtotta területek” listáját minden hónapban frissíteni kellene a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek. A lista azonban tavaly július óta változatlan.
Az ukrajnai területek (oblasztyok) besorolását az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztosnak (azaz Pál Norbertnek) kellene összeállítani a honvédelemért felelős miniszter (azaz Szalay-Bobrovniczky Kristóf) és a külpolitikáért felelős miniszter (azaz Szijjártó Péter) bevonásával. Vagyis két kormánytag és egy kormánybiztos hónapról hónapra tüntetően sérti meg a kormány rendeletét. Közadatigénylés nyomán bebizonyosodott: soha egyetlen minisztérium sem tett semmilyen javaslatot a lista módosítására. A kormány a hadi cselekményektől függetlenül döntötte el, mely ukrajnai megyék szerepeljenek a listán.
A Magyar Helsinki Bizottság segítségével a családok közül mintegy száz nehéz sorsú gyerek és anya fordult bírósághoz, mert Pál Norbert elutasította méltányossági kérelmüket, hogy továbbra is támogatott szálláshelyükön maradhassanak. A bíróság féléve arra kötelezte a kormánybiztost, hogy ismételje meg az eljárást, de most már végre egyéniesített, indoklással ellátott írásbeli döntést hozzon. Pál Norbert figyelmen kívül hagyva a gyerekek érdekét, tovább húzva az időt csak most augusztusban hozott határozatokat. Újból minden esetben megtagadta a segítséget a háborús üldözött, magyar ajkú családoktól.
Az iskolakezdés előtt így ismét bírósághoz kell fordulniuk. A Magyar Helsinki Bizottság továbbra is jogi segítséget nyújt nekik. A jogvédők szerint egyébként is képmutató a kormány álláspontja, amely szerint ahol nem folynak közvetlen harci cselekmények, ott béke van, és esély van normális életre.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága máig nem javasolja, hogy bárki visszatérjen Ukrajna egyetlen régiójába se. Jó okkal, hiszen a három és fél éve tartó háború nem csak a frontvonalakra hat ki, de az egész országot teszi élhetetlenné. Ott sincs áram, gáz, fűtőanyag, ott sincs közszolgáltatás és munkalehetőség, ott is ellátási zavarok vannak, ott is létbizonytalanságban és életveszélyben élnek, ahol nem dörögnek a fegyverek. Nem beszélve arról, hogy az ukrán hátország sincs biztonságban az orosz katonai támadásoktól.
Elképzelhetetlen, hogy az orosz agresszor 23 személyi sérüléssel és nagy pusztítással járó munkácsi dróntámadása után a kormány ne látná, milyen veszélyek fenyegetik a kárpátaljai családokat. Az ő itteni menedékes státuszukat sem lehet leértékelni, ők is éppúgy nagy veszélynek vannak kitéve mint a Zsitomirból, Harkivból vagy Luhanszkból érkezők.
Ha már a kormány megalkotta ezt az esztelen és igazságtalan listarendszert, most itt az alkalom arra, hogy arcvesztés nélkül újra lakhatási támogatásban részesítse a kárpátaljai menedékeseket is.
A Magyar Helsinki Bizottság felszólítja tehát a kormányt arra, hogy a szeptember 10-ig esedékes felülvizsgálat során vegye fel Kárpátalját is a „a háború sújtotta területek” listájára. Az ugyanis megfelel a tényleges helyzetnek. Ezzel megelőzheti a kormány, hogy újabb kínos vereséget szenvedjen a bíróság előtt, és ami a legfontosabb, sok száz magyar ajkú menedékes gyereknek és szüleiknek nyújthat jelentős segítséget.