Képzés a fogvatartottak kegyeleti jogáról

Mit takar a fogvatartottak kegyeleti joga, és miért fontos ez? 

A kegyeleti jog alapvető jog, amely a fogvatartás alatt korlátozások alá esik ugyan, de nem szűnik meg. A fogvatartottak a büntetés-végrehajtási törvény értelmében kérelmezhetik az őket fogvatartó büntetés-végrehajtási intézet parancsnokától, hogy súlyosan beteg közeli hozzátartozójukat meglátogathassák, részt vehessenek közelei hozzátartozójuk temetésén, vagy ha erre nem volt lehetőségük, akkor a temetéstől számított harminc napon belül leróják kegyeletüket elhunyt szerettük sírhelyénél. A büntetés-végrehajtási törvény világos normaszövege értelmében a kegyeleti jog gyakorlására irányuló kérelem csak kivételesen utasítható el.  

A gyakorlatban mégis a kivétel lett a főszabály. 2023-ban a temetésen való részvételre irányuló kérelmek több mint háromnegyedét elutasította az illetékes bv. parancsnok. A kegyeleti joggyakorlás megtagadása tovább nehezíti a gyászt és veszteséget zárkája falai között megélni kényszerülő fogvatartott helyzetét, hiszen ez az emberileg erősen megkérdőjelezhető gyakorlat mentálhigiéniás problémákat okozhat az érintett fogvatartott számára, megnehezítve ezzel végső soron a társadalomba történő visszailleszkedését. 

A fogvatartottak kegyeleti jogával kapcsolatos rendszerszintű, javarészt elutasító büntetés-végrehajtási gyakorlat éppúgy megkérdőjelezhető jogilag is, mint emberileg. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának kiforrott ítélkezési gyakorlata alapján a méltó végső búcsú fogvatartottaktól való megtagadása beavatkozást jelent a fogvatartott magán- és családi élethez való jogába. E beavatkozás csak akkor lehet jogszerű, ha megfelel az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikk (2) bekezdésében felállított, és a strasbourgi bíróság által tovább cizellált feltételeknek. Minden más esetben a kegyeleti joggyakorlás megtagadása sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ami az állam számára marasztaló strasbourgi ítéletet és többezer eurós fizetési kötelezettséget vonhat maga után.  

Mi a volt képzési esemény célja?

A képzés elsődleges célja volt megismertetni a fogvatartotti kegyeleti joggyakorlás alapvető hazai és nemzetközi szabályait a jogászokkal, felhívni figyelmüket az ezzel kapcsolatos rendszerszintű problémákra és megvilágítani az ügyvéd kollégák számára az Emberi Jogok Európai Bírósága kínálta jogérvényesítési és praxisbővítési lehetőségeket. 

A képzés során gyakorló jogászok ismertették a fogvatartottak kegyeleti jogára vonatkozó hazai jogszabályokat, a kegyeleti joggyakorlásra irányuló kérelmek előterjesztésének szabályait és a hazai jogorvoslati lehetőségeket. Ugyancsak gyakorlati tapasztalatokkal és példákkal alátámasztva bemutatásra került az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárása, valamint ismertettük az Emberi Jogok Európai Egyezményének a fogvatartottak kegyeleti jogát is magába foglaló 8. cikkéhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlatot is. 

Célunk volt, hogy a jogász kollégák – azon túl, hogy érzékenyebbé váljanak a fogvatartottakat érintő kegyeleti- és más alapjogsértésekre – a képzésen átadott tudás és mintabeadványok alapján praxisuk részévé tehessék a fogvatartotti kegyeleti jogsértésekben való jogi képviselet ellátását a hazai fórumok és az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt egyaránt. 

A képzés témájához kapcsolódó hasznos linkek: 

• Iratminták hozzátartozó temetésén való részvétel iránti kérelemhez és panaszhoz, illetve EJEB kérelemhez 

• Ügyvéd Podcast: Puszi, ölelés, plexifal, temetés: mozgástér a fogvatartottak jogaiban #121 – beszélgetés a képzés előadóival 

• A Helsinki Bizottság fontos hazai ügyeinek ítéletei 

• A Helsinki minden nyertes EJEB ügye 

• Valamennyi tájékoztatónk, köztük a bevonulás előtt állóknak szóló Börtönkisokos 

A képzésen elhangzott előadás diái.