A Helsinki Bizottság válasza Soltész államtitkárnak
Nem igaz az, hogy a civil jogvédők nem törődtek a határon túli magyarokkal – derül ki a Soltész Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) államtitkárának ma elküldött levélből. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnöke és Kádár András Kristóf társelnök emlékeztet rá, ügyfeleik között nagy számban voltak határon túlról menekülő magyarok, akiknek ügyét akkor is felvállalta egyesületünk, amikor az első Orbán-kormány nem törődött velük.
Fotó: MTI Fotó / Bruzák Noémi
A Helsinki Bizottságnak már az 1989 tavaszán kiadott alapító felhívása is kitér a menekültek és köztük a magyar nemzetiségű üldözöttek ügyére. A Helsinki Bizottságnak később százával voltak olyan határon túli magyar ügyfelei, akik eleinte Romániából, majd a délszláv háborúk idején az egykori Jugoszláviából, elsősorban Szerbiából menekültek Magyarországra.
A Helsinki Bizottság éveken át küzdött azért, hogy a vajdasági magyar menedékesek itteni helyzetét rendezze a magyar állam. Erre azonban az első Orbán-kormány és Pintér Sándor belügyminiszter nem volt hajlandó. A kedvezményes bevándorlás lehetőségét végül a következő kormány belügyminisztere, Lamperth Mónika teremtette meg, de addigra a kérelmek száma a 2000-ben becsült 500-ról 140-re apadt. A többi vajdasági magyar vagy tovább ment Ausztriába, vagy félelme ellenére visszatért Vajdaságba.
Ehhez képest Soltész Miklós a TASZ levelére válaszolva nemrég azt állította, hogy a hazai jogvédő szervezetek nem törődnek a határon túli magyar kisebbségek jogaival, nem szállnak szembe az őket ért jogsértésekkel, ezért aztán a civil kapcsolatokkal megbízott államtitkár velük nem hajlandó egyeztetni a társadalmi szervezetek helyzetét érintő törvényi változásokról. A levél írói figyelmeztetnek, ezt vezető állami tisztviselőként nem teheti meg: „Az egyenlő tisztelet megköveteli a hatalom képviselőitől, hogy azok véleményét is meghallgassák és egyet nem értés esetén érvekkel utasítsák esetleg vissza, akiket az aktuális politikai hatalom birtokosai nem kedvelnek. Mi is bármikor hajlandóak lennénk leülni annak a kormánynak a képviselőivel, amelyik szoros barátságot ápol Vlagyimir Putyinnal, aki háborút indított Ukrajna ellen, kárpátaljai magyarok ezreinek is tönkretéve ezzel az életét.”
A levél kitér arra is, hogy a Helsinki Bizottság fő feladata a magyar állam hazai jogsértéseivel szemben fellépni. „Ezért a határokon túl elkövetett jogsértések jellemzően nem tartoznak a mandátumunkba.” Már csak azért sem, mert a környező országok nemzeti jogában nem vagyunk járatosak, és jellemzően a képviseleti joguk is hiányzik, amely ahhoz kellene, hogy eredményesen nyújthassanak segítséget külföldi jogviták esetén.
Az államtitkárnak címzett levél itt olvasható.