A „három csapás” szabályai sértik az Alaptörvényt
Több alkotmányos elvet is sértenek a tavaly hatályba lépett új Büntető Törvénykönyv (Btk.) büntetéskiszabási rendelkezései, amelyek az „ún. három csapásra” vonatkoznak – derül ki az alapvető jogok biztosának jelentéséből. Székely László arra kéri az igazságügyi minisztert, hogy az Országgyűlés előtt kezdeményezze a szabályok megváltoztatását.
Mint ismeretes, a 2010-es választási kampányban a Fidesz–KDNP egyik ígérete volt, ha kormányra kerül, azonnal szigorít a büntetéskiszabás szabályain, és az erőszakos többszörös visszaesőknél a harmadik cselekmény után a büntetési tétel kötelezően a duplájára emelkedik, és amennyiben ez meghaladja a 20 évet, vagy egyébként a cselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor a bíróságnak életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Hatalomra kerülve az új kormányerő haladéktalanul módosította a Btk.-t. A kritikák ellenére lényegüket tekintve hasonló szabályok kerültek át aztán a 2013. július 1-jétől hatályos új Btk.-ba.
A Magyar Helsinki Bizottság kezdettől vitatta a megoldás alkotmányosságát. Álláspontunk szerint ugyanis a „három csapás” megoldása sérti a jogállamiság és a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos elvét, továbbá a hatalommegosztás elvét, mert kötelező büntetéskiszabási szabályaival elvonja a bírók szabad mérlegelési jogát. Ezért tavaly júliusban azzal fordultunk az ombudsmanhoz, kezdeményezze a „három csapásra” és a „halmazati három csapásra” vonatkozó Btk.-szabályok alkotmánybírósági vizsgálatát.
Az időközben hivatalába lépett új ombudsman fejezte be a vizsgálatot. Jelentése minden részletében visszaigazolja a Magyar Helsinki Bizottság kritikus véleményét a jelenlegi „három csapásról”. Székely László egyben felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, kezdeményezze az Országgyűlés előtt a Btk. „három csapás” szabályainak módosítását, hogy azok megfeleljenek az Alaptörvényben lefektetett követelményeknek. A biztosi jelentésből az is kiderül, sor kerülhet „a három csapás” alkotmánybírósági vizsgálatára is, mert azt a Fővárosi Ítélőtábla már tavaly indítványozta.
Az alapvető jogok biztosának jelentését itt olvashatja.
***
Egy bírói indítvány alapján a támadott szabályozást az Alkotmánybíróság a 23/2014. (VII. 15.) AB határozattal megsemmisítette, osztva a Magyar Helsinki Bizottság álláspontját. Az Alkotmánybíróság szerint az egy eljárásban történő elbírálás a bíróságok célszerűségi szempontú döntésén múlik, amely nem kötelező jellegű. A különböző eljárásjogi helyzet azonban teljesen eltérő büntetéskiszabást eredményez, és ez sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét. Az Alkotmánybíróság a vizsgált rendelkezésnek azt a fordulatát is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, amely bizonyos esetekben kötelezővé teszi az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását. Ellentétes ugyanis a jogállami büntetési rendszer alkotmányossági kritériumaival, hogy a szabály nem teszi lehetővé a bíróságok számára, hogy minden bűncselekményt a tényleges súlyuk szerint értékeljenek. Emiatt a Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint a három csapás másik szabálya [Btk. 90. § (2) bekezdés] is alaptörvény-ellenes, de arra az alkotmánybírósági vizsgálat nem terjedt ki.