A gyöngyöspatai eseményeket vizsgáló eseti bizottságnak a kormányzat felelősségét is értékelnie kellene

A Helsinki Bizottság elemezése rámutat, hogy a gyöngyöspatai helyzet elmérgesedésében – az etnikai feszültség szításában érdekelt szélsőséges csoportok mellett – a rendőrség és a kormányzat mulasztásai is jelentős szerepet játszottak.

A Helsinki Bizottság – a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatos tevékenységének ismertetése után – leszögezi, nyilvánvaló, hogy Gyöngyöspatán a szélsőjobboldali politikai erők tudatosan szították az etnikai feszültségeket, ugyanakkor a kisebbségeknek a szélsőséges, rasszista csoportoktól való megvédése az állam feladata, ezért a Bizottság részletesen elemzi a rendőrség és általában a kormányzat szerepét az események eszkalálódásában. A Helsinki Bizottság álláspontja szerint a következő mulasztások mutathatók ki:

1.            A rendőrség 2011. március 6-án elmulasztotta feloszlatni a Jobbik demonstrációját, amelynek jogellenessége a Magyar Gárda feloszlatásáról hozott bírói döntések alapján aggálytalanul megállapítható volt.

2.            Ezt követően a rendőrség közel két héten keresztül nem indította meg a „járőrözőkkel” szemben a szabálysértési eljárásokat a megfélemlítő jellegű fellépés miatt, amelyet pedig a Belügyminisztérium utóbb – a hajdúhadházi események kapcsán – egyértelműen garázdaságnak minősített.

3.             A rendőrség csak Hajdúhadházon – több mint egy hónap késéssel – indította meg a szabálysértési eljárásokat, azonban nem választotta meg kellő körültekintéssel az eseteket, ezért a bíróságok az eljárásokat megszüntették. Amikorra kiderült, hogy – a bírósági jogértelmezés miatt is – speciális szabálysértések bevezetésére van szükség, addigra késő volt. Az új rendelkezések segítségével nem maradt idő konszolidálni a helyzetet, és a pattanásig feszült szituációban bekövetkezett az erőszak, amelynek veszélyére korábban többen felhívták a figyelmet.

Az eseti bizottság által vizsgált egyes kérdések kapcsán a Helsinki Bizottság kifejti: mesterséges probléma az, hogy a romák elutazása „evakuáció” volt-e. Az igazi kérdés, hogy a romák utazási szándékát motiválhatta-e a Véderő tagjaitól való félelem. E vonatkozásban pedig azt állapítja meg, hogy a megismerhető – és az anyagban részletesen elemzett – körülmények alapján nagy bizonyossággal állítható, hogy a romák a Véderőtől való félelmük miatt kérték fel a Vöröskeresztet arra, hogy a faluból vigye el őket.

Azzal összefüggésben, hogy ki és miért keltette hazánk rossz hírét a gyönygöspatai eseményekkel kapcsolatban, a Helsinki Bizottság hangsúlyozza, hogy a jogvédő szervezetek és politikai pártok eszköztárának legitim eleme a nemzetközi közvélemény figyelmének felhívása az állami szervek mulasztásaira. A demokratikus pluralizmus részeként nem mindenki ítéli meg azonosan, hogy mi minősül olyan égető emberi jogi problémának, amely miatt indokolt a nemzetközi szervezetek és sajtó tájékoztatása, ezért veszélyes és abszurd megközelítés a problémák külföldre irányuló jelzését „hazánk lejáratásaként” kezelni.

A Helsinki Bizottság a szélsőséges csoportok törvényes felszámolásához szükségesnek tartja a létező jogszabályok alkalmazását, annak megvizsgálását, hogy a feszültséget szító társadalmi szervezetek feloszlatására van-e lehetőség a Magyar Gárda esetében hozott ítélet fényében. A Bizottság hangsúlyozza: az állami szerveknek komolyan kell venniük a civil társadalom „korai jelzéseit” a kialakulóban lévő etnikai konfliktusokról, át kell tekinteni a jogszabályokat annak felmérésére, hogy megfelelő védelmet nyújtanak-e a gyöngyöspataihoz hasonló akciók ellen és végül szükséges egy protokoll kidolgozásával felkészülni az etnikai feszültségek kezelésére, mert az ilyen típusú konfliktusok csökkenése rövidtávon nem várható.

***

A Helsinki Bizottság Dr. Kocsis Máténak írt levele teljes terjedelmében itt olvasható, a levél összefoglalása pedig itt érhető el.

Az egyenruhás bűnözés folymatát, hátterét és a gyöngyöspatai eseményeket feltáró, valamint az egyenruhás bűnözés felszámolását elősegítő eseti bizottság felállításáról szóló OGY határozat elérhető itt.

Dr Kocsis Máté levele, amelyben felkéri a Helsinki Bizottságot, hogy fejtse ki álláspontját a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban itt érhető el.