A békéscsabai afgánok félelme valós, Görögország számukra nem biztonságos
Nem a menekültek védelmét szem előtt tartva jár el a magyar menekültügyi hatóság, ha afgán menedékkérőket küld vissza Görögországba. A békéscsabai menekülttáborban tartózkodó afgán kérelmezők már jártak Görögországban, és inkább az öngyilkosságot vagy az éhségsztrájkot választják, mintsem a visszaküldést abba az uniós tagállamba, amelynek menekültügyi rendszere közismerten nem teljesíti az uniós standardokat, az ország nem biztonságos számukra. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a menedékkérők visszaküldése Görögországba emberi jogaik sérelmével jár, ezért a menedékkérelmüket itt kellene elbírálni. A Helsinki Bizottság ügyvédje Békéscsabán több afgán menedékkérőnek nyújt jogi segítséget.
Sajtóhírek szerint 2009. április 6-án, hétfőn hajnalban egy afgán menedékkérő elkeseredettségében kiugrott a békéscsabai befogadó állomás ablakán, 27 afgán társa éhségsztrájkot folytat. Az ellen tiltakoznak, hogy a magyar menekültügyi hatóság visszaküldje őket Görögországba.
A magyar hatóságok az európai unió ún. dublini rendelete alkalmazásával azért küldhetik vissza az afgánokat Görögországba, mert az ujjlenyomatuk alapján azonosíthatóan ott léptek be az EU területére, így menedékkérelmüket a görög menekültügyi hatóságnak kell érdemben elbírálnia. Ez az uniós szabály, hangsúlyozza a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH). A dublini rendelet azonban azt is lehetővé teszi, hogy a BÁH bármikor úgy döntsön, hogy a másik tagországba való visszaküldés helyett inkább átveszi a kérelem megvizsgálását. Ez egyfajta biztonsági szelep, amely adott esetben az EU-s tagországok hiányosságai és a menekültek védelme humanitárius szempontjai figyelembe vételére is lehetőséget ad.
Számos tekintélyes nemzetközi szervezet rendre felhívja a figyelmet arra, hogy Görögországban a menedékkérők nem számíthatnak arra, hogy tisztességes menekülteljárás keretében, emberhez méltó körülmények között bíráljak el kérelmüket, és attól kell tartaniuk, hogy jogellenesen visszaküldik őket abba az országba, ahol üldözés, kínzás vagy embertelen bánásmód várhat rájuk. Így az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2008 áprilisában tette közzé máig érvényben lévő álláspontját, amelyben felhívta az EU-tagállamokat arra, hogy a menedékkérők görögországi visszaküldése helyett inkább saját maguk vizsgáljak meg érdemben e kérelmeket. Az elmúlt évben több rangos emberi jogi civil és nemzetközi szervezet (például a Human Rights Watch és az Európa Tanács emberi jogi biztosa) is kritizálta a görögországi helyzetet.
A Magyar Helsinki Bizottság már 2008 áprilisában kérte, hogy a BÁH ne küldjön vissza menedékkérőket Görögországba. A BÁH főigazgatója válaszában akkor kijelentette, hogy a hivatal eljárásában „körültekintően, az emberi jogok tiszteletben tartásával fog a jövőben is eljárni”.
Amennyiben Magyarországon maradnának a békéscsabai táborban tartózkodó, de korábban Görögországban járt afgánok és esetleg más menekülők, a magyar hatóságok bizonyára nemzetközi védelemben részesítenék őket. Csak 2008-ban az összes afgán állampolgár védelembe részesült: 42 kapott menekült vagy oltalmazott státuszt, és további 17 afgán kérelmezőről azt állapította meg a BÁH, hogy nem küldhető vissza Afganisztánba, mert fennáll annak a veszélye, hogy hazájában kínzásnak, embertelen bánásmódnak lenne kitéve.
Ha a Görögországba visszaküldésük mellett döntenek, az emberi jogaik súlyos sérelme ott is megvalósul.
Háttérinformációk:
(UN High Commissioner for Refugees, UNHCR Position on the Return of Asylum-Seekers to Greece under the „Dublin Regulation”, 15 April 2008)
(Report by Thomas Hammarberg, Council of Europe Commissioner for Human Rights, following his visit to Greece, 8-10 December 2008 CommDH(2009)6, Strasbourg, 4 February 2009)
3. A világ egyik legrangosabb emberi jogi szervezete, a Human Rights Watch 2008 novemberi jelentésében részletesen dokumentálta, hogy a görög hatóságok rendszeresen erőszakkal visszaküldik a menedékkérőket — köztük irakiakat, afgánokat — Törökországba, ahonnan egyenesen kitoloncoljak őket oda, ahonnan elmenekültek.
Human Rights Watch, Stuck in a Revolving Door: Iraqis and Other Asylum Seekers and Migrants at the Greece/Turkey Entrance to the European Union, 26 November 2008.
4. Norvég, német és görög menekültsegítő civil szervezetek tényfeltáró vizsgálatai azt is részletesen felderítették, hogy a dublini eljárás keretében Görögországba visszaküldött menedékkérők ott csak óriási nehézségek árán tudnak menedékkérelmet benyújtani, szinte semmilyen ellátást, szociális vagy jogi segítséget nem kapnak, és az utcán hajléktalanként ismét az embercsempészek prédájává válnak.